Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

3. füzet - Szabó Gyula-Szilágyi Ferenc: Landsat űrfelvételek hasznosítása a Balaton vízminőség-védelmében

LANDS AT űrfelvételek hasznosítása a Balaton vízminőség-védelmében 403 ton vizében levő nagy mennyiségű lebegőanyag és algabiomassza miatt a távérzékelésnek ilyen jellegű hasznosítása nem jöhet számításba. A rutin vízminőségi vizsgálatokban mért komponensek közül soknak ismerjük a fénytani tulajdonságait, de kevéssé ismerjük a közöttük levő összefüggéseket. A tóvíz fénytani tulajdonságait befolyásoló anyagok, körülmények meghatározásához, ezek hatásmechanizmusának feltárásához jelenleg nincsenek megfelelő eszközeink. Elsősorban olyan műszerre volna szükségünk, amilyen a helyszínen képes lenne mérni a vízfelszínről visszaverődő fényenergiát azokban a hullámhossz-tartományokban, amelyekben a LANDSAT MSS érzékelője működik. Ilyen műszer hiányában a feladat megoldása empirikus úton közelíthető meg. Jelenleg arra van lehetőségünk, hogy a Balaton egészére kiterjedő távérzékeléssel és adatrögzítéssel egy időben a tó bizonyos számú pontjain vízminőségi vizsgálatokat végezzünk, majd kapcsolatot keressünk a vízminőségi adatok és a távérzékeléssel nyert adatok között. A feltárt kapcsolatok alapján a véges számú minta eredményeit kiterjesztjük a Balaton teljes vízfelületére. A sugárzási energia légköri torzulását egyelőre nem tudjuk korrigálni, ezért ma még nincs meg a lehetőség általános modell felállítására. Ennek a modellnek a kidolgozása a kutatás végső célja és ez tenné lehetővé, hogy bármely időpontban készült űrfelvétel földi referenciaadatok nélkül is értékelhető legyen. Legfontosabb feladataink tehát a következők: - megfelelő hullámhossz-tartományokban a helyszínen mért fényenergia-adatok és a vízminőségi adatok közötti összefüggések vizsgálata (a tóvíz optikai modelljének kidolgozása); - helyszíni fényenergia-adatok és az űrfelvétel-intenzitás adatai közötti összefüggések vizsgálata (a légköri korrekciós modell kidolgozása); - a Nap állásából származó módosító hatások feltárása (Napállástól függő korrekciós modell kidolgozása); - a három modell összekapcsolása és tesztelése. 2. A vizsgálat anyaga és módszere A távérzékeléssel nyert adatok vízminőség-ellenőrzési hasznosításának vizsgálata céljából az 1981. július 2-án készült LANDSAT űrfelvétel adatait és a Balaton keszthelyi öblében végzett egyidejű helyszíni mérések és mintavételezés eredményeit használtuk fel. 2.1. A LANDSAT felvétel és feldolgozása Az USA által működtetett műhold, a LANDSAT-3 a Föld körül kör alakú, közel poláris, a Nappal szinkronizált, 920 km magas pályán keringett. A Föld teljes lefedését 251 fordulattal 18 nap alatt végezte, vagyis ugyanarról a területről 8 naponként készített felvételt. A műhold pályái Magyarország teljes lefedését öt egymás utáni napon tették lehetővé (2. ábra). A pályák (oszlopok) keletről nyugat felé követték egymást. Mindegyik napon helyi idő szerint kb. 9.30 órakor repült a műhold magyar terület felett. Az észak-déli lefedés oszloponként három Jelenetet" (sort) és mintegy 50 másodpercet vett igénybe. A Balaton a LANDSAT 203/27. sz. képen teljes egészében látszik, a 204/27. sz. felvétel pedig annak délnyugati részét tartalmazza. A műhold 1981. július l-én a 203. sz