Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

3. füzet - Szabó Gyula-Szilágyi Ferenc: Landsat űrfelvételek hasznosítása a Balaton vízminőség-védelmében

Vízügyi Közlemények, LXVI. évfolyam 1984. évi 3. füzet LANDSAT ŰRFELVÉTELEK HASZNOSÍTÁSA A BALATON VÍZMINŐSÉG-VÉDELMÉBEN SZABÓ GYULA

1 és SZILÁGYI FERENC

2 A Balaton vízterében lejátszódó biológiai és kémiai folyamatokat a tápláló vizek, a belső áramlások, a szél keltette vízmozgások lényegesen befolyásolják, így a víz minősége térben és időben nagymértékben változhat. Adott időponthoz tartozó vízminőségi állapot rögzítése, a változások feltárása pontonkénti víz-mintavételezéssel rendkívül idő- és költségigényes, gyakorlatilag csak durva közelítéssel oldható meg (HoffmannTóth 1983, Hoffmann-Rákóczi 1983, Szilágyi 1982, 1983, Hoffmann-Szilágyi 1984). Az első kísérletek szerint (Györké 1974, 1978, Biittner-Vörös 1980. Dávid-Föglein-Szabó 1981) a légi- és űrobjektumokkal nyert információ felhasználható a Balaton áramlási és vízminőségi vizsgálatában. Az alkalmazás módszerei azonban ma még kevéssé kidolgozottak. Az Országos Vízügyi Hivatal (OVH) és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) megbízására az elmúlt években a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpontban sikeres kísérletek folytak a távérzékeléssel nyert adatok vízminőség-ellenőrzési hasznosítása területén. A munkában közreműködött a Földmérési Intézet (FÖMI), és a Számítástechnikai Koordinációs Intézet (SZKI). 1. A távérzékelés fizikai alapjai A távérzékelés azon alapul, hogy a különböző anyagok a sugárzó energiával szemben különböző módon viselkednek. Az anyagok a különböző hullámhosszú sugárzó energiát eltérő mértékben nyelik el vagy verik vissza, vagy maguk is bocsátanak ki sugárzást. Vonatkozik ez a Föld vizeire (és ezen belül a tavakra), továbbá az azokban lévő oldott és szilárd anyagokra. Az 1. ábrán bemutatjuk azt a hullámhossz-tartományt, amelyben a távérzékelők dolgoznak. Az ábra jól érzékelteti, hogy a spektrumnak csak egyes részei használhatók távérzékelésre, hiszen a légkör a különböző hullámhosszúságú sugárzással szemben más és más áteresztőképességet mutat és csak a 100%, vagy ahhoz közel eső áteresztőképességű sávok - az ún. „ablakok" - alkalmasak a távérzékelésre. Az ábrán külön megjelöltük azokat a hullámsávokat, melyekben az általunk használt LANDSAT-3 felvételek készültek (Bak-Balla-Bereneei-Domokosné-Szilágyi 1981). A tavak sok összetevőjű rendszerek. Sugárzási tulajdonságaikról keveset tudunk, amelynek megismerése éppen az utóbbi évtizedekben létrehozott és alkalmazott távérzékelőkkel lehetséges. A víz sok komponensű jellege egyben azt is jelenti, hogy a távérzékeléssel nyert adat egyik komponenssel sem hozható közvetlen kapcsolatba, a kapcsolat 1 Szabó Gyula oki. mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI, Budapest) Vízrajzi Intézetének tudományos főmunkatársa, csoportvezető. 2 Szilágyi Ferenc oki. biológus, a VITUKI Vízminőség-védelmi Intézetének tudományos munkatársa.