Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

3. füzet - Csikász Sándor: Folyószabályozás a Közép-Tiszán

Folyószabályozás a Közép-Tiszán 395 hossza ismereteink szerint egyszer sem haladta meg a 20 km-t a szakaszon (Iványi 1948). 1978-ban a folyószakasz felülvizsgálata során feltételeztük, hogy a mederrézsűk ilyen mérvű leszakadásának egyik oka a vízlépcsők üzemeltetésével kapcsolatos. Megvizsgáltuk az 1978. március-augusztusi vízállás-idősorokat a Tiszalök-alsó, Polgár, Kisköre-alsó, Szolnok és Tiszaug vízmércéken és képeztük az egy-négy napi vízszintváltozásokat az árhullámok apadó ágaiban. A legnagyobb eltérések a II. táblázatban találhatók. Ezekből és más árhullámokból a napi vízmérce-leolvasások alapján számítottuk az időegységre vonatkoztatott vízszintsüllyedési sebességet három vízmérce szelvényében (III. táblázat). A vizsgált árhullámok apadó ágai jelzik, hogy az apadás felgyorsulása a mederpartok magasságában (84,50-86,50 m A. f.) és alattuk egyformán észlelhető. A kiskörei erőmű kísérleti csúcsrajáratásakor keletkező 167 cm-es csúcshullám esetén a vízszintsülylyedési sebességeket a IV. táblázatban közöljük. Ha az árhullámok és a csúcsüzemi hullámok szintsüllyedése sebességértékeit összehasonlítjuk, abból az derül ki, hogy az utóbbi értékei nagyobbak, de az ezekhez tartozó teljes időtartam, amíg a vízszintsüllyedés tart, elenyésző az árhullámok apadási időtartamához képest. Ez egyben jelzi, hogy vízzel telített és külső erőkkel is terhelt meredek rézsű esetében 0,084),2 m/s átlagos vízszintsüllyedési sebesség sem engedhető meg tartósan. A csatornázatlan és csatornázott Közép-Tiszára vonatkozó vízszintsüllyedési sebességekre Laczay (1982) végzett számításokat és megállapította, hogy 1978-tól a maximális napi apadás Kisköre alatt középértékben mintegy 50%-kal, Martfűnél 20-30%-kal nagyobb, mint 1973 előtt volt. 9. ábra. Javasolt minta-keresztszelvények Рис. 9. Предлагаемые поперечные сечения русла F ig.9. The recommended design cross-sections Bild 9. Empfohlene Musterquerschnitte