Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

3. füzet - Kovács György: Az átlagos lefolyás meghatározása a folytonos mezők elvének alkalmazásával

Az átlagos lefolyás meghatározása a folytonos mezők elvének alkalmazásával 361 függvényében. Az ábráról látható, hogy jelentős különbség adódik a különböző csapadéktevékenység egyedi jellege szerint, megállapítható azonban az az átlagos tendencia, hogy az állomások adatainak szórása - tehát a csapadékmezőn belüli változékonyság - rohamosan csökken, amikor növeljük az összegzett csapadékkal jellemzett időintervallumot. Éves csapadékot vizsgálva a kijelölt területen belül már csak 4-5% szórás jelentkezik. I I t ,ti órában 3. ábra. A csapadék térbeli változékonyságának és a csapadékösszeg meghatározásához alapul választott időszak kapcsolata Рис. 3. Связь между пространственной изменчивостью атмосферных осадков и продолжительностью временного интервала, подбираемого в качестве основы для определения расчетных сумм осадков Fig. 3. Relationship between the spatial variability of precipitation and the time period selected for the determination of the sum of precipitation Bild 3. Beziehung zwischen der räumlichen Variabilität des Niederschlages und der Länge des Basisintervalls, für welches die Niederschlagshöhe ermittelt wurde Azok az időben változó folyamatok, amelyek a csapadékon kívül befolyásolják a hidrológiai körforgalom alakulását, általában erős évszakos (tehát determinisztikus) változással jellemezhetők és ehhez adódik hozzá a véletlen jellegű ingadozás, ami néhány esetben csak kisebb súlyú, máskor maga is domináns lehet. Ilyen befolyásoló tényező például a növények állapota, a sugárzás mértékével összefüggő párolgás, a felszínközeli talajréteg állapota, nedvességtartalma, a hó tározódása és olvadása stb. Nyilvánvaló, hogy a hidrológiai eseményeket éves átlagokkal jellemezve az évszakos változást jellemző determinisztikus összetevők hatása kiszűrhető és sokévi átlagot alkalmazva a véletlen jellegű változások is részben kompenzálják egymást. A hidrológiai folyamatok időbeli változékonyságáról mondottakból végső következtetésként azt vonhatjuk le, hogy minden olyan vizsgálatban, amikor a hidrológiai folyamatokat éves paraméterük hosszabb időszakra meghatározott átlagával jellemezzük, figyelmen kívül hagyhatjuk mind az évszakos, mind a véletlen jellegű ingadozások hatásait. A csapadéktól függő jelenségek elemzésekor kielégítő pontosságot biztosít az országos csapadékmérő hálózat adataiból meghatározott átlagos területi csapadék számításba vétele (közelítően egy mérési pont 70 km

2-ként) hiszen a több évi összegzett