Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

1. füzet - Keszthelyi Ervin-Bozóky-Szeszich Károly-Költő Gábor: Nagytérségi vízellátási rendszerek hidraulikai vizsgálata

Nagytérségi vízellátási rendszerek hidraulikai vizsgálata 31 Az 1. jelű rendszer Tatabánya egyszerűsített hálózatát és északi irányban hozzácsatlakozó ellátási területeket tartalmazza. A 2. jelű rendszer a XV/C aknától kiinduló ágat és a hozzákapcsolt rendszerelemeket tartalmazza a császári medencéig. Ennél két változatot is megvizsgáltunk. Az 1. jelű változatban Dad térségében új átemelő szivattyútelep létesülne, s a bokodi gépház csak Pusztavám irányába működne. A 2. jelű változatban a bokodi gépház Császár felé is továbbítaná a vizet, de Bokod községig egy új NA 400 mm-es vezetéken, mely a bokodi leágazás után csatlakozna a császári távvezetékhez. A meglévő NÁ 400 mm-es vezeték az Oroszlány felől érkező vizet megszakítás nélkül juttatná el a megnövelt térfogatú bokodi községi tározóba. Innen szükség esetén a víz visszajuthat a bokodi vízmű szivattyúihoz. Pusztavám és a császári medence felé való továbbítás céljából. A 3. jelű rendszer a császári medencétől kiindulva tartalmazza a TORV további ellátási területét a Bakonyalja kivételével. A 4. jelű rendszer a Bakonyalja ellátását szolgálja, s a Hánta térségében létesítendő tározónál csatlakozik a 3. jelű rendszerhez. A rendszerelemek meghatározó paramétereit a gépi számítás közben kapott részeredmények alapján szükség szerint javítottuk mindaddig, míg az eredmények kedvezően nem alakultak. A számítási vázlatokon már csak a módosított adatok szerepelnek. A számítási vázlatokon feltüntettük mindazokat a szabályozási módokat, melyeket a rendszer eredményes működése érdekében végre kell hajtani. Ezek az adatok alapul szolgálnak a rendszer irányítástechnikájának és folyamatszabályozásának megtervezéséhez. A vizsgálatokat 24 órás kiegyenlítési időszakra végezzük el. A fogyasztások napi menetének változását a település jellegének megfelelően vettük figyelembe. A rendszerbe kapcsolt szivattyúkat jelleggörbével, vagy állandó vízszállítással adtuk meg. Tájékoztatásul a 6. ábrán közöljük az 1. jelű rendszerbe tartozó egyes tározók vízforgalmának és vízállásának változásait bemutató grafikonokat. Az ábrán a végrehajtott szabályozások időpontjai is fel vannak tüntetve. A rendszer vizsgálatánál alkalmazott szimulációs számítási eljárás a maga nemében ma a legkorszerűbbnek mondható. A kapott eredmények plasztikusan mutatják a rendszer működőképességét, jó útmutatást adnak a fejlesztési irányok megalapozásához és lehetőséget nyújtanak az egyes változatok üzemköltség alapján történő összehasonlítására. 3. Összefoglalás A meglévő regionális vízellátó rendszerek az idők folyamán különböző külső és belső tényezők hatására egyre bővülnek. A szükséges fejlesztések csak olyan döntést megalapozó vizsgálatok alapján végezhetők, melyek az új igények kielégítésére kialakított vízellátó rendszer működőképességét megnyugtatóan igazolják. Sok elemből álló regionális vízellátó rendszerek esetében nem lehet megelégedni az eddig szokásos - jellemző üzemállapotokra és a rendszerből kiragadott elemekre elvégzett hidraulikai vizsgálatokkal, elhanyagolva a rendszerelemek, alrendszerek egymásra gyakorolt hatását.