Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A Meteorológiai Világszervezet hidrológiai és vízgazdálkodási tevékenysége 307 Ezek a tevékenységek felölelik az operatív hidrológia rendszerét ( 1. ábra). Az ábrán a szaggatott vonallal a „valós-idő" adatszolgáltatását tüntettük fel. Az Operatív Hidrológiai Program - hasonlóan az UNESCO Nemzetközi Hidroló­giai Programjához (IHP) - összefoglalja a WMO legfontosabb hidrológiai feladatait, amelyeket a munkacsoportok, raportőrök, a tagországok egyes szervezetei, konzulensek és a titkárság közösen hajtanak végre. Ennek legfontosabb alprogramja az utóbbi években a Hidrológiai Operativ Többfeladatú Alprogram (HOMS), a világméretű, szerve­zett technológia átadás, amely a tagországok által kijelölt nemzeti központok, illetve kapcsolattartó intézmények révén összegyűjtött több mint 300 komponensből, ezekből szervezett szekvenciákból áll, a fejlettség különböző szintjén a hálózatfejlesztés, műszere­zés, mérés-észlelés, adattovábbítás, adatfeldolgozás, tárolás-visszakeresés, a mértékadó értékek meghatározása, az előrejelzés és a modellezés területén a vízgazdálkodási rend­szerek üzemelése, tervezési adatok meghatározása és a vízkészletekkel való gazdálkodás céljaira ( 1. ábra). A WMO-nak ez a kezdeményezése különösen eredményesnek tekint­hető, mivel számos országból nyilvánult meg érdeklődés a WMO közbejöttével végrehaj­tott komponens csere iránt, illetve több alrégióban és országban egységes szellemű fejlesztés indulhatott el (pl. Délkelet-Ázsiában, Dél-Amerikában, illetve Kínában). Már 60 országban jelöltek ki nemzeti központot (Magyarországon a VITUKI-t), amelyek kapcsolattartását az átlagosan évente tartott munkaülések hangolják össze. A komponensek adatait a WMO Titkárság számítógépen tartja nyilván, ahonnan a fő jellemzők, egy ún. HOMS kézikönyv adatai bármikor lehívhatók. A HOMS állandó korszerűsítése folyik és hasznos segédletek (pl. egységes műszerkatalógus) összeállítása kezdődött el. A csatlakozó programok közül ki kell emelni a WMO Világéghajlat Programját (WCP), amelynek külön vízügyi része van és amely az éghajlati változások és a vízgazdál­kodás kölcsönhatásait is vizsgálja; az energia programokat, amelyekben a vízi energia és a hőerőművek hűtővízellátása miatt van komoly vízügyi érdekeltség; az UNEP és WHO Környezeti Programjait, ahol a WMO érdekeltsége a vízminőségi észlelésekre, illetve a mennyiségi és minőségi jellemzők kapcsolataira terjed ki (pl. a Világ Környezeti Eszlelő Rendszer - GEMS); értelemszerűen az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Prog­ramjára, amelynek számos közös vonatkozását külön koordinációs bizottság (Liason Committee) egyezteti, főként pl. az oktatás területén. Külön ki kell emelni a gyors vízkészlet-felmérés módszertanát, melyet a WMO és az UNESCO együtt dolgozott ki az ENSZ Vízügyi Konferencia felhívására. A WMO tevékeny részt válla! a fejlődő országok közvetlen támogatásában, elsősorban az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP) által finanszírozott terveket (projekt) kivitelező szakosított intézményként. Ilyen tervek kivitelezései folytak, vagy jelenleg is folynak a Níluson, a Nigeren, az Amazonason, az Induson, a Yamunán (Ganges mellékfolyója), hogy csak a legfontosabbakat említsük. A terepi munkákhoz a tagországok szakértőit munkaválla­lóként veszik igénybe (pl. a KGST országokból, csehszlovák, lengyel és magyar műszaki főtanácsadót). A tagországok önkéntes együttműködési programjait (VCP) szintén koordinál­ja, továbbképző tanfolyamokat rendez és támogat (köztük pl. a delfti, lausannei és budapesti nemzetközi hidrológiai továbbképző tanfolyamot vagy pl. a hidrológus technikus képzést Nairobiban).

Next

/
Oldalképek
Tartalom