Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

298 Dakó S. és Ondruss L. 5. ábra. A hordalék-mintavevő működés közben Рис. 5. Пробоотборник в действии Fig. 5. Load-sampler in operation Fig. 5. Le dispositif d'échantillonage du sédiment en exploitation tosan bővülőre tervezték és építették meg. A laboratóriumi kísérletek szerint a mintavevő csatorna (M) felső hossz-nyílásának tetszőleges pontban mért szélességére (l

M

j) az alábbi tapasztalati képlet adódott: 1,3779 5 + 436 lm — , л

о, > ü) <p— 1,083 ahol: l

M

i - a mintavevő csatorna tetszőleges pontjában mért szélessége [mm]; 5 - a mintavevő csatorna hossza [mm]; <p - a bukó 1 m-es hosszára vonatkoztatott kísérleti állandó. Meghatározva a mérőkádban összegyűlt hordalékmennyiséget és összehasonlítva a vízhozamokkal, képet kaphatunk az adott mértékadó esőket, vagy esősorozatokat követő talajerózió nagyságáról. A hordalékszámításhoz mind a két kádban mért adatokat kell használni. A hordalékmennyiség számításához, illetve a berendezések alkalmazásához az alábbi feltételeket írták elő (C. S. R. 1973): - a bukóküszöb felett csak kevés és mérhető hordalék rakódhat le; -a mintavevőkben lévő hordaléktöménység mindenhol azonos legyen az átbukó hordalékos víz töménységével; - a mérőkádakban összegyűlt hordaléktöménység legyen arányos a teljes rendszer hordaléktöménységével. Az előírtak igen szigorúak és ideális állapotokat tételeznek fel. A hordalékmennyiség az alábbiak szerint számítható: W, = W

e+ W

b

l{C

íC

2 + W

h

u) C, C

2 C

3, (2) ahol: W, - a teljes hordalékmennyiség; W

e - a bukó felett lerakódott hordalék; W

b

l illetve