Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Az Oued Rhir-völgy rendezése és fejlesztése 283 A négy változat műszaki szempontból azonosnak mondható. A szivattyús lecsapolási mód az építés során kitermelendő nagy mennyiségű föld igen lényeges csökkentésével a beruházási költségeket 40-50%-kal csökkentené, a gravitációs lecsapolással szemben. Az éves költségek is alig változnak, mert a szivattyúzási üzemköltségét az amortizáció csökkenése ellensúlyozza. Ezzel szemben áll, hogy a szivattyús lecsapolásnál a gépek meghibásodhatnak, és így súlyos károk keletkezhetnek. Az algériai fél az általunk is első helyen javasolt gravitációs lecsapolás mellett döntött. A chott-okban való párologtatást is ellenezték, mert csak csekély költségmegtakarítást hoz és a rendszer automatikus működését rontja. 4. Az Oued Rhir-szabályozás kiviteli terve A tanulmányterv elfogadott változata és további helyszíni vizsgálatok (pl. talajmechanika) alapján készült a kiviteli terv (VÍZITERV 1975/1). Már a tanulmányterv készítésénél is egyértelművé vált, hogy nem szükséges az Oued Rhir-t teljes hosszában szabályozni. A kiviteli terv a 0-65 km közti déli és a 80-115 km közti északi szakasz (2. ábra) szabályozását, mélyítését, bővítését irányozta elő. Szabályozatlanul marad a 65-80 km közti szakasz, az ún. „Tavak Zónája", ahol a völgyfenéken folyó Oued Rhir nem veszélyezteti a magasan fekvő pálmásokat, 'továbbá a Chott Merouane felé haladó legészakibb, 115-135 km közti szakasz, mert az ott fekvő pálmások nagy részét közvetlenül a Chott Merouane felé csapolják le. A 115 km szelvényig 96,0 km

2 meglevő pálmás lecsapolási vize folyik az Oued Rhirbe, de - fejlesztésre számítva - 120 km

2 lecsapolására, vagyis 120 km

2 0,06 m

3/s km

2 = 7,2 m

3/s vízhozamra méreteztük a vízfolyás legalsó szakaszát. A „Tavak Zónája" déli szélénél a méretezési vízhozam 3,2 m

3/s. A szabályozás nagyobbrészt a meglevő földmeder mélyítésével és szélesítésével történik (3. ábra). A kikerült földből közlekedő- és fenntartóút épül. A meder a déli szakaszon trapéz, az északi csészeszelvénnyel, l:2-es legmeredekebb rézsűvel készül, hidraulikai méretezése mederváltozásokra számítva - к = 30 Strickler-Manning-féle tényezővel történt. Három szakaszon azonban az Oued Rhir előre gyártott betoncsőben való vezetését kellett előirányoznunk, mert a homokos, nyílt terepen a szél igen hamar befújja hordalékkal a medret. Ezek a csővezetékek költségesek, de - elkerülhetetlennek tartva - eddig is sok helyen alkalmazták. Pl. a legdélibb szakaszon mintegy 3 km hosszon ma is 1,00 m átmérőjű betoncsővezetékben folyik az Oued Rhir. A csővezetékeken 70 m-ként terveztünk tisztítóaknákat. A pálmásokban - a kivágandó fák számának csökkentése érdekében burkolt medret irányoztunk elő. A medermélyítés, bővítés szükségessé teszi a műtárgyak átépítését is. Főleg csőátereszeket terveztünk, a déli szakaszon 1 vagy 2 sor, 1,50 m, az északin 4 sor 1,50 m vagy 3 sor 1,80 m átmérőjű előre gyártott betoncsőből (4. ábra). Három vízmérésre is alkalmas bukó és két kis (0,04 illetve 0,07 m

3/s kapacitású, automatizált) szivattyútelep is épül, egyik az Oued Rhir legfelső szakaszának, másik egy betorkolló lecsapolócsatornának a vizét emeli meg. Az Oued Rhir szabályozási munkájának nagyságára jellemző, hogy a kiviteli terv szerint a mederföldmunka 1 900 000 m

3 a betoncsővezetékhez szükséges földmunka 415 000 m

3, összesen 2 314 000 m

3 volt. A csővezetékek összes hossza 9,6 km. Ezen kívül terveztünk 33 db csőátereszt, 3 db mérőbukót és 2 db kis szivattyútelepet. A beton és vasbetonszerkezetekkel szemben inkább az olcsóbb kőszerkezetű megoldásokat alkalmaztuk.