Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

276 Nemes Gerzson Sz. Ágotától az Őzesig, onnan a Madarasi puszta Kápolnáson át a Nagy Darvasig árokból hányatott Töltéssel az anya Hortobágyra visszaszoríttassék" (SzML 1817). A jászkun kerületeknek az előzőekben ismertetett vízrendezési munkái csak ideigle­nes jellegűek maradtak, mivel a rendkívül nehéz feladatok végleges megoldása jóval meghaladta a kerületek műszaki, gazdasági és szervezeti lehetőségeit. A jászkun kerületek első földmérő és vízépítő mérnökének főleg a Jászság és a Nagykunság ősi vízrajzát megörökítő, színes kéziratos térképei értékeléséről eddig vázla­tos közleményekben esett szó. A hazai vízrendezésben végzett úttörő munkásságának részletei a szakirodalomban ismeretlenek. Neve is alig ismert. Legutóbbi években végzett levéltári kutatásaim nyomán derült fény Bedekovich Lőrincnek a Jászkunságban végzett hatalmas vízrendezési munkáira (Nemes 1981). Ki volt komori Bedekovich Lőrinc geometra? Életrajzi adatainak csak kevés részle­tét ismerjük. A Bedekovichok horvátországi nemesi családból származnak. A család egyik ága, a törökök kiűzése után előbb Heves megyében Egerben, majd Szolnokon és a Pest megyei Tószegen telepedett le. Bedekovich Lőrinc családja a szolnoki és tószegi ággal volt rokonságban, amint ez kitűnik a nemességét igazoló, Jászberényben 1819. november 2-án kiállított „Bizonyság-Levér'-ből. Apja Bedekovich István lakott Jászapátiban, Füzesabonyban és Nagyúton. Lőrinc fián kívül két lánya volt: B. Anna Hanti Jánosné, és Dániel Pálné Bedekovich ? (SzML 1819). Bedekovich Lőrinc születési helye nem ismeretes. Születésének idejét két, 1813-ban készített vízrajzi térképén is feltüntette. Jákóhalma határtérképén így: „... Megyebeli Mértséklő Életének 62-ik, Hivatallyának 34-ik Esztendejében". Jászfelsőszentgyörgy határtérképén: „...Életének 61-ik, Hivatallyának 34-ik Esztendejében". A szöveg értel­mezése szerint 1813-ban töltötte be a 61-ik évét, tehát 1752-ben született (s nem 1751­ben), (Tóth 1976). Gyermekéveiről, iskoláiról, mérnök-gyakornoki éveiről, műszaki tanulmányairól tájékoztató adatunk nincs. Mérnökké választása után, 1779-ben egyik jászsági térképén neve után feljegyezte: „.. .in Regiae Universitate Budae Approbatus". Oklevelét a budai Egyetemen csak 1777 után szerezhette (HML 1779). Hivatali székhelye, a Hármas-kerület kapitányságánál, Jászberényben volt. Állandó lakóhelyén, Jászfényszaruban 1785 körül telepedett le. Pruzsinszky Erzsébettel kötött házasságából két fiúgyermek született: Vencel és Lőrinc (Bedekovich Andor szóbeli közlése). Vízrendező terveit helyszínrajz jellegű határtérképeiről és az ezekhez kapcsolódó rendezési javaslatok leírásából, helytartósági jóváhagyások irataiból ismerjük. 1779-1817 között több mint 90 nagyméretű vízrajzi térképet készített. Tervei nyomán megépült művek (átmetszés, csatornák, töltések stb.) nyomai, részletei máig fennmarad­tak (5. ábra). Hivatalos előterjesztéseiből úgy tűnik, a mérnöki hírnevére sokat adó, széles látókö­rű, humánus gondolkodású ember volt. Személyének megbecsülését és alkotó munkájá­nak elismerését jelentette, hogy a Hármas-kerület „tiszteletbeli táblabírájának" is megvá­lasztotta. Bedekovich Lőrinc a kerületi mérnöki tisztséget 1779-től 1819 végéig töltötte be. A Kerületek által elrendelt nyugdíjazása után még három évet élt. Jászfényszaruban halt meg 1823. november 15-én. Bedekovich Lőrinc, negyvenéves mérnöki munkássága alapján, méltán jegyezhető fel a 18-19. század legkiválóbb mérnökei sorába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom