Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)
2. füzet - Gilyénné Hofer Alice-Domokos Miklós: A bővített Balaton-vízgyűjtő vízkészlet-gazdálkodásának szimulációs modellej
254 G ily énné H of er A. és Domokos M. alaposan ellenőrzött részleteredmények - alapján úgy ítéljük, hogy a modell működőképes és ezért a továbbiakban alkalmas lesz a vizsgált vízgazdálkodási rendszerre vonatkozó különféle döntési változatok hatásának vizsgálatára. 6. A modell alkalmazása döntési változatok összehasonlítására A modell futtatható: - különböző fejlesztési szintekre előrejelzett vízigények, ill. vízpótlások (tározók, átvezetések) feltételezésével; - különböző vízrendszer-bővítési változatok feltételezésével (pl. Kaposvár vízellátása a Balaton-régióból, a berhidai tározó vízpótlása, szennyvizek elvezetése a Balatonvízgyűjtőről), ill. mellőzésével; - a Kis-Balaton védőrendszeren kívül további nádas-tavak feltételezésével; - különböző bányavíz-helyzetek feltételezésével; - megváltoztatott preferencia-sorrendekkel (bár ez, az előbbi változatoktól eltérően, a modell bizonyos szerkezeti módosítását kívánná). A felsorolt változatok elvileg lehetséges igen sok kombinációja közül eddig a modellt az alábbi - a gyakorlati döntéselőkészítés szempontjából különösen érdekesnek tűnő - kombinációkra futtattuk. 1. változat: 1990. évi vízigény- és tározó adatok, a Balaton jelenleg érvényes szabályozási vízszint-tartománya (OVH 1979), 1921-80. évi észlelt, ill. észlelésekből rekonstruált vízhozamés párolgási adatok, a Sión hajózás és angolnafogás érdekében szükséges D^ vízeresztés ( VGI 1982) szerinti adatai, a berhidai tározó vízpótlási igényével, feltéve, hogy a Sédbe nem vezetnek bányavizet (//. táblázat, 5. ábra). 2. változat: mint az 1. változat, de feltéve, hogy a berhidai tározót tápláló Séd természetes vízhozamait bányavíz-bevezetés növeli. 3. változat: mint az 1. változat, de berhidai tározó nélkül. 4. változat: mint az 1. változat, de D hj = 0 feltételezéssel (vagyis a Sión való hajózást és angolnafogást szolgáló vízeresztés mellőzésével). 5. változat: mint a 3. változat, de D^ = 0 feltételezéssel. A modellnek a felsorolt változatokra való futtatásával az alrendszerenként kapott eredménymutatókat a III. táblázat foglalja össze. A táblázatból - tendenciaszerűen - az alábbi főbb következtetések vonhatók le: - A berhidai tározót tápláló Séd vízhozamainak bányavíz-bevezetéssel való növelése az I. táblázatban adott preferencia-sorrend mellett csak a tározóból történő mezőgazdasági vízigény-kielégítés biztonságát növelné érezhetően; a többi alrendszerben és a tározó ipari vízigény-kielégítésében alig éreztetné a hatását. - A berhidai tározónak a Balaton-vízgyűjtő vízgazdálkodási rendszeréhez való csatolása - a megadott preferencia-sorrend szerinti vízkormányzás esetén gyakorlatilag semmivel sem rontja a Balaton-vízgyűjtő négy alrendszerének vízigény-kielégítési biztonságait (beleértve a szabályozási vízszinttartomány betartásának biztonságát). - A D hj = 0 feltevés - vagyis annak előírása, hogy a Sión, a mederöblítési igény kielégítésén túl, csak akkor bocsássanak le vizet, ha a rendszernek fölös vízkészlete van és a hajóleeresztést az angolnafogást eszerint időzítsék - érezhetően (4-11%-kal) növelné a vízszinttartás és a közvetlenül Balatontól történő vízigény-kielégítés biztonságát.
