Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

2. füzet - Bálint Zoltán: A zsiliplánc modell összehasonlító vizsgálata

Vízügyi Közlemények, LXVI. évfolyam 1984. évi 2. füzet VÍZHOZAM ELŐREJELZÉS A RIMO-MODELLEL DR. AMBRUS SÁNDOR

1, DR. BORKERT MATTHIAS

2 és ILSE JÜRGEN

3 A hidrológiai előrejelzésben ma már egyre inkább tért hódítanak az adaptív módszerek. Adaptivitás többféle értelemben is definiálható: nemcsak egy adott modell paramétereinek időbeli rekurzív felújítását jelentheti, hanem modell-adaptivitást is: a vízjárás különböző tartományaiban más és más, az egyes tartományokban legjobban működő modelltípust használjuk. A dolgozat egy többszörösen összetett modellt mutat be: a RIMO nevű lépcsős alapmodellt, mely vízállástartományonként megadott almodellt, a lineáris kaszkád különféle paraméterrendszerű alakját használja előrejelzésre. E két determinisztikus modell működését egészíti a sztochasztikus FEKO eljárás, mely az autoregresszív módon előrejelzett hibát szuperponálja a determinisztikus előrejelzésre.

4 A RIMO (River MOdel) lefolyási modellt (

Becker-Glos 1970) fejlesztették ki, összetett mederszelvényű folyómedrekben levonuló árhullámok leírására. A modell azt a hibás feltevést kívánja kiküszöbölni, miszerint a lefolyás szabatosan leírható egy lineáris modellel az egész vízállástartományban (

Becker 1976). Az 1. ábra tanúsága szerint ugyanis (Szesztay 1961) a levonulási idő a vízállással változik. Az ábrán látható kétértékű függvények szabatos leírása nem lineáris modellekkel lenne lehetséges, ami az egyébként jól bevált és jól kezelhető lineáris modellek elvetését jelentené, vagy - és ezt teszi Becker (1971) - szakaszos linearizálást hajthatunk végre a görbén, és az egyes szakaszokon jól működő lineáris modelleket alkalmazunk. A lépcsős modell alkalmazása Magyarországon nem új, hiszen a VITUKI Országos Vízjelző Szolgálatnál Bartha (1969) már jóval előbb beszámol egy analóg számítógépen végzett, lépcsős, modell-adaptív előrejelzési rendszerről, amit a hatvanas évek végén dolgoztak ki és rendszeresen alkalmaztak. Ennek hagyományait folytatja most korszerű formában a RIMO. 1 Dr. Ambrus Sándor oki. mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI, Budapest) Vízrajzi Intézetének tudományos munkatársa. 2 Dr. Borkerl Matthias oki. mérnök, az Institut für Wasserwirtschaft (IfW, Berlin) tudományos munkatársa. 3 Ilse Jürgen oki. matematikus, az IfW tudományos munkatársa. 4 A VITUKI és a berlini Institut für Wasserwirtschaft (Vízgazdálkodási Kutatóintézet) között 1976 óta folyamatos műszaki-tudományos együttműködés folyik több témában. Ezek közül kettőben, a „Rendszerelméleti eljárások alkalmazása a vízkészlet-gazdálkodásban" és a „Lefolyási modellezés folyami vízgyűjtőkön", az IfW Felszíni vizek osztálya, dr. A. Becker vezetésével és a VITUKI Előrejelzés-fejlesztési teamje, dr. Szöllősi-Nagy A. vezetésével közös kutatásokat, illetve algoritmusok és számítógépes eljárások cseréjét és közös alkalmazását végzi. Ilyen, a VITUKI által átadott eljárás alkalmazásáról számol be a WWT (Wasserwirtschaft, Wassertechnik) NDK vízügyi folyóirat számára készített közös publikáció (Ambrus-Ilse 1983), ahol az Elbára és a Dunára készített előrejelzéseket mutattak be. A kicserélt eljárásokat így közösen és külön-külön is hasznosítják az előrejelzési feladatokban. Az együttműködést mindkét fél igen hasznosnak és termékenynek Ítéli, és már 1990-ig terjedően összeállították további tematikáját is.