Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

2. füzet - Bencsik Béla: Hidrológiai alapok a folyók mértékadó árvizeinek meghatározásához

Hidrológiai alapok a folyók mértékadó árvizeinek meghatározásához 195 Ehhez nagy mennyiségű ismeretanyagot kellett gyűjteni. Ez egyrészt irodalmi feltárást jelentett, másrészt viszont azoknak a gyakorlati szakembereknek a felkutatását, akik olyan fontos ismeretanyaggal rendelkeznek, amit ez ideig még nem publikáltak. A meglepően sok új adat lehetőséget adott a statisztikai adatsorok elemzéséhez és a genetikai vizsgálatokhoz való csatlakozásra. A munka során arra törekedtek, hogy a statisztikai számításhoz használt adatsorok megbízhatóságát, homogenitását, a valószínűségszámítással kapott eredmények realitását alátámasszák, illetve ellenőrizhetővé tegyék. A morfológiai vizsgálatok keretében készítették el az árvizeket jellemző felszíngörbék hossz-szelvényeit, amelyek célja, hogy a matematikai statisztikai számításokból kapott eredmények hordozói legyenek és alapul szolgáljanak a mértékadó árvízszintek meghatározásánál. A hossz-szelvények feltüntetik: - a jobb és bal partéi; - a jobb és bal parti töltés koronaszintje; - vízmércék, hidak, egyéb műtárgyak és a betorkolló vízfolyások; - az árvízvédelmi készültségi fokozatok értékei; a nyilvántartott mértékadó árvízszint felszíngörbéje; - az eddig észlelt LNV-ket burkoló felszíngörbe. Hosszadalmas, nehéz munka volt az árvizek vízállás maximuma burkoló görbéjének meghatározása. Egy időben végzett nagyvízi rögzítés adatai csak részben állottak rendelkezésre és általában töltés menti szintekre vonatkoztak. Ezeket az értékeket bonyodalmas vetítési eljárással lehet a nagyvízi sodorvonalra, onnan pedig a középvonalra vetíteni: Az így kapott szakaszonkénti különböző értékeket összedolgozták és arányosító eljárással két-két vízmérce között az azokon észlelt LNV értékekre vetítették. Az így kapott nyers felszíngörbét a morfológiai és helyszínrajzi adottságok - kanyarulatok elhelyezkedése, töltésvonalozás stb. - figyelembevételével korrigálták. A 3. ábrán - példaként - a Fekete-Körös grafikus árvízi hossz-szelvényét mutatjuk be. A részletes morfológiai vizsgálatnál figyelembe vették, hogy folyóink vízjárását a környező országokban lévő vízgyűjtőterületeken ható tényezők befolyásolják. Ezért a szükséges mértékben a határokon túli területekkel is foglalkoztak. 1.4. Hidrológiai statisztikai vizsgálatok A vizsgálatok általános célja az volt, hogy az árvizek előfordulását mind magasságuk, mind tartósságuk szempontjából megbízhatóan jellemezzék. A feladat tehát az évi legnagyobb jégmentes vízállások eloszlásának a meghatározása, valamint azon eloszlások meghatározása is, amelyek bármely gyakorlati szempontból szóba jöhető szintre jellemzők. A teljes megoldáshoz azonban hozzátartozott az egyes vízmérce szelvényekre kapott adatok általánosítása is, mert az árvízvédelem fejlesztéséhez a folyók teljes hossza mentén szükséges a mértékadó szintek ismerete. így tehát elő kellett állítani a mértékadó szinteket képviselő felszíngörbéket is. A statisztikai vizsgálatok megindításakor az első kérdés az alapul választandó észlelési időszak megállapítása. Abból a megfontolásból kiindulva, hogy a múlt században