Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

2. füzet

188 Bencsik Béla is jellemezzék. Ez a lehetőség a mértékadó árvízszintek fogalmának átértékeléséhez vezetett és a továbbiakban azokat már nem csak az előfordult maximumokhoz, hanem meghatározott gyakorisághoz tartozó szintekhez is kötötték. A hidrológiai alapok részletes feltáráshoz további anyagot szolgáltatott a VITUKI (1957) tanulmánya, amelyben a mértékadó árvizeket már gyakorisági értékekhez kapcsolták. Az 1964-es kiadványban ( VITUKI 1964) pedig egyrészt figyelembe vették az 1957 utáni árvizek adatait és a hidrológiai statisztika területén elért eredményeket, másrészt már táblázatosan, hossz-szelvényszerűen adták meg a mértékadó árvízszinteket. A különböző valószínűséggel várható árvízszintek bekövetkezését azonban a hidrológiai adatokból szabatosan azért nem lehetett megadni, mert az akkor ismeretes statisztikai módszerek korlátai és a nagy tömegű adatrendszer feldolgozásának nehézségei határt szabtak. Az elmúlt évtizedben a matematikai statisztika alkalmazása terén hihetetlen gyors fejlődésnek lehettünk tanúi és a nagy teljesítményű elektronikus számítógépek a nagy tömegű adatrendszerek gyors és megbízható feldolgozásának korábban elképzelhetetlen lehetőségeit tárták fel. A gyakorlat részéről felmerült igény mellett tehát megvolt a lehetőség a mértékadó árvizek szabatos módszerekkel történő meghatározására. A hidrológiai alapok feltárása nagyrészt úttörő jellegű, óriási terjedelmű tudományos munka volt és a magyar árvízvédelem fejlesztésében alapvető szerepet töltött be. A számításokat és a vizsgálatokat a VITUKI-ban végezték és az eredményeket többkötetes jelentésben adták közre ( VITUKI 1976). A feldolgozás módszere is új volt, mivel a feladat megoldását két ágon közelítették meg: - a hidrológiai adatsorok statisztikai elemzésével, továbbá - az árhullámok kialakulásának és levonulásának genetikai vizsgálatával. A döntések megalapozását így a számszerű értékek kettős megközelítése szolgálta. A hidrológiai alapok meghatározása érdekében a következő feladatokat végezték el: - az árvizek genetikai és statisztikai vizsgálatához szükséges meteorológiai adatok összegyűjtése, feldolgozása és hidrológiai értékelése; - a felszíni összegyülekezés körülményeinek és az árvizek kialakulásának genetikai vizsgálata; - a folyók morfológiai és hidrológiai adatainak feldolgozása a meder vízszállító képességének jellemzésére; - a folyókon levonuló árhullámok előfordulási valószínűségét jellemző statisztikai paramétereknek, valamint meghatározott szintű vízállások folyamatos időbeni tartósságának megállapítása. Az óriási feladatot csakis egymással menetközben és szorosan együttműködő munkacsoportokban lehetett megoldani. A VITUKI-ban és az OMSZ-ban alakított munkacsoportokat és kapcsolataikat az 1. ábra szemlélteti. A munkák végrehajtásánál folyamatos volt az együttműködés a vízügyi igazgatóságok szakembereivel. 1.1. Hidrometeorológíai vizsgálatok Az árhullámok kialakulásának vizsgálatához két fontos meteorológiai tényező ismerete szükséges: - a vízgyűjtőre hullott, illetőleg a különböző valószínűséggel várható csapadékok kiterjedése és intenzitása közötti összefüggés;