Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

166 Karkus Pál az I. táblázat folytatása Évek Tenyészidei vízhiány A vízhiányból Évek Tenyészidei vízhiány 50 m

3/s 100 m

3/s Évek Tenyészidei vízhiány átvezetéssel Évek Tenyészidei vízhiány fedezhető nem fedezhető fedezhető nem fedezhető Évek [millió m

3] (1) (2) (3) (4) (5) (6) 1941 _ _ _ _ — 42 43 315 123 192 209 106 44 54 43 11 53 1 45 46 816 259 557 512 304 47 667 303 364 546 121 48 49 50 941 372 569 626 315 1951 52 845 259 586 481 364 53 54 64 43 21 62 2 55 56 117 86 31 114 3 57 58 59 60 100 m

3/s átvezetéssel lehetséges pótolni, továbbá mennyi marad fedezetlen az átvezetőképesség feltett korlátjai miatt. Mivel kiegészítő tározóteret nem vettünk figyelembe, tehát az átvezetett vízből dekádok közti átadást nem tételeztünk fel, ezért elég gyakori az egy-két dekádból összesített néhány millió m

3-es vízhiány, melyet az átvezetőképesség határa okoz. A II. táblázatban azt mutatjuk be, hogy a 60 év alatt hány évben fordult elő 100 millió m

3 lépcsőkben emelkedően vízhiány és hogy ezen az 50 m

3/s ill. 100 m

3/s vízátvezetés milyen mértékben segített. A feldolgozást grafikusan a 2. ábrán mutatjuk be. A görbék közötti abcissza hossza azt mutatja, hogy a kiválasztott biztonságú vízellátásnál milyen nagyságú tározós vízpótlás egyenértékű az átvezetéssel. Az ábrából látható, hogy minél biztonságosabb vízellátást kívánunk, annál nagyobb az átvezetéshez tartozó egyenértékű tározótér. A kockázatosabb vízellátás, pl. az évek 30%-ában tűrt vízhiány viszont teljesen leértékeli az átvezetést, de ez azzal jár, hogy a nagyon kedvezőtlen években az öntözővíz korlátozás a tenyészidei vízigény 30%-át is meghaladhatja. Jobban áttekinthető képet kapunk, ha az átvezetés által pótolható vízmennyiségeket rendezzük és rakjuk fel (III. táblázat és 3. ábra). Az ábrán világosan megmutatkozik az