Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)
1. füzet - Lászlóffy Woldemár: Francia és orosz kapcsolatok a magyar vízügyek múltjában
8 8 Lászlóffy Woldemár Az orosz jelentés (35. szám) a nyugat-szibériai Tobol folyó és az Urál hegységen inneni Káma között tervezett összeköttetés keretében a Tura-Tobol vízi úton 1911-ben üzembe helyezett zsilipet ismerteti, amelyről szerzője Nikolsky maga írja, hogy „a magyarországi Hármas-Körösön épült zsilip mintájára készült, és csupán nagyobb kamraméreteivel különbözik tőle". A bökényi hajózsilip kamrájának alapterülete 10 x 70 m, míg az oroszországié 17 x 275 m, de a szerkezeti felépítés és a zsilipkamra megtöltésének és kiürítésének elvi megoldása — amint a 10. ábra mutatja — az eltérő méretek ellenére mindkét esetben azonos. Bökényi zsilip Turai zsilip 10. ábra. Л Hármas-Körösön (a) és a Tura-Tobol viziúton (b) épült hajózsilip kamrafalának metszete рис. 10. Разрез по стене камеры судоходного шлюза на р. ХармашКёрёш (а) и на водном пути ТураТобол (б) Fig. 10. Coupes des bajoyers des écluses à sas de la rivière Hármas-Körös en Hongrie (a) et de la voie d'eau TouraTobol en Russie (b) Az, hogy a bökényi zsilip a Tura folyón épültnek mintájául szolgált, az irodalomból eddig is ismeretes volt (Benedek 3 3 1913). A philadelphiai kongresszus anyaga alapján azonban joggal következtethetünk arra, hogy a világ első (de legalább is igen nagy valószínűséggel első) monolit vasbetonszerkezetként kialakított hajózsilipje. Emellett szól Emperger több kiadást megért vasbetonépítési kézikönyve is, amelyben a szerző a világ számottevő műszaki folyóirataiban megjelent közlemények alapján mutatja be a vasbeton különféle alkalmazási lehetőségeit. A 12 kötetes második kiadás (Emperger 1910) „Hajózsilipek és szárazdokkok" c. fejezetében ismertet ugyan néhány létesítményt, amelynek fenéklemezébe vassíneket vagy rúdvasakat betonoztak be, de így folytatja: „Mindezen példák esetében tulajdonképpen nem beszélhetünk vasbetonról, csupán a zsilipépítésben tett előrelépést jelentenek. . . Arra, hogy a hajózsilipek minden szilárd része elkészíthető vasbetonból, ragyogó példa a Magyarországon, a Hármas-Körösön 1905-ben dr. Zielinszki Szilárd 3 4 professzor tervei szerint épült hajózsilip és a vele kapcsolatos duzzasztómű. A kedvező talajviszonyok folytán talajvízszín-süllyesztéssel, és ennek következtében szárazban dolgozhattak úgy, hogy az ilynemű létesítmények mintaszerű példáját teremtették meg... A vele kapcsolatos kedvező tapasztalatok szerint a műtárgy hasonló létesítmények kivitele szempontjából a legnagyobb figyelemre méltó". A magyar—orosz vízügyi kapcsolatok régmúltját ismertető soraimat hadd fejezzem be egy idézettel, amelyet az 1908-ban Szentpéterváron tartott XI. Nemzetközi Hajózási Kongresszuson résztvett magyar küldöttség beszámolójából vettem (Udránszky 1911): „Az orosz cár őfelsége péterhofi palotájában az állami kiküldötteknek adott fogadáson a magyarországi állami kiküldöttek vezetőjével, megboldogult Faragó Lipót miniszteri osztálytanácsossal hosszabb ideig beszélgetve, élénken érdeklődött Magyaror-
