Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)
4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
A Balaton-parti nádasok üledékének kémiai összetétele 645 3.4.4. Kloridtartalom. A klorid a nádasok üledékében aránylag kis mennyiségben mutatható ki (0,06—0,17%, I—IV. táblázat). Ahol az üledéket szennyvízterhelés éri, ott a Cl-tartalom 0,07—0,70 mg/100 g értékek között változott. A fertőtlenítőszerként használt hypoval jelentős mennyiségű Cl is jut a tó vizébe. 3.4.5. Nehézfémtartalom. A szennyvízzel nem terhelt nádasok üledéke a vizsgált nehézfémek közül legnagyobb mennyiségben vasat (7,48—15,55 mg/100 g) tartalmaz, majd sorrendben a Mn (3,0—6,0 mg/100 g) következik. A Zn, Cu, Pb, Ni és a Cd csak kis mennyiségben fordul elő. A balatonfüredi szennyvízcsatornánál lévő nádas üledékében megnő a vas (22,31—71,32 mg/100 g), cink (3,77—50,54 mg/100 g), ólom (1.40—10,50 mg/100 g) mennyisége, jelezve, hogy jelentős nehézfémterhelés éri a tó vizét. A nehézfém mennyiség jelentős részét megköti az üledék szervesanyag-tartalma, de egyúttal feltételezhető, hogy toxikus mennyisége akadályozza a bakteriális tevékenységet. A nehézfémek egy része meghatározott időre a különböző hínárfajokban és a nád járulékos gyökerén és a hajszálgyökereken tározódik. 4. Összefoglalás és következtetések A parti zóna növényzete (nádasok) alatt az üledék kolloidfrakciója, mint adszorbens, jelentős mennyiségű tápanyagot köt meg. De egyúttal figyelembe kell venni a növényekbe beépült tápanyag-mennyiséget is. Az üledék növekvő szervesanyag-tartalma kapcsolatban van az adszorbeált elemek mennyiségével. A nádas zóna üledéke jelentős mennyiségű nitrogént tároz, ennek nagy része szerves kötésű, a növények számára felvehetetlen. A denitrifikáló baktériumok száma és a denitrifikáció vizsgálata igazolja, hogy a nád rjzoszféra-effektusa következtében a nitrogén egy része gáz formájában távozik a tóból. A szenyvízzel nem terhelt partszakaszokon a Ca-hoz kötött foszfor a meghatározó, míg a szennyvízzel terhelt üledékben előtérbe kerül az Al-hoz kötött foszfor. A tavat érő foszforterhelés során a Ca, Al és Fe vegyületei mint puffer rendszerek jelentősek. A kalciumkarbonát kicsapódása alkalmával jelentős mennyiségű foszfor kapcsolódik ki a tavi anyagforgalomból. A nádasokban egyazon időben a nitrogén, foszfor, valamint a nehézfémek biológiai és kémiai megkötése megy végbe. IRODALOM Ballenegger R.—di Gléria J Talaj- és trágyavizsgálati módszerek. Mezőgazdasági Kiadó Budapest, 1962. Brummer, G. Lichtfuss. R.: Phosphorgehalte und bindungsformen in den Sedimenten von Elbe, Trave, Eider und Schwentine. Naturwiss. 65. 1978. Felföld V L.. A vizek környezettana. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 1981. Jackson. Т. A. Schindler D. W.: The biogeochemistry of phosphorus in an experimental lake environment: evidence for the formation of humic-metal-phosphate complexes. Verh. Int. Ver. Limnol. 19. 1975. Kickuth. R Elimination gelöster Laststolfe durch Röhrichtbestände. Arbeiten des Deutschen Fischerei Verbandes 25. 1978. Kurmies , В.: Zur Fraktionierung der Bodenphosphate. Die Phosphorsäure 29. 1972. Kümmel. R. Zur Phosphateliminierung durch Fällung mit Calciumionen. Acta Hydrochim. et Hydrobiol. 9. 1981. Lean, D. Radioisotope studies showing the role of phosphorus in the formation of a large molecular weight organic compound present in lake water. Proc. Int. Meet. Humie Substances, Nieuwershuis 1975. Oláh J. Abdel Moneim M. A. Tóth /. Nitrogénkötés a Balatonon, víztárolók és halastavak üledékében. MTA. Biol. Oszt. Közlem. 24. 1981. Rossknecht. H. Zur autochtonen Calcitfällung im Bodensee-Obersee. Arch. Hydrobiol. 81. 1977. Rossknecht. H.: Phosphatelimination durch autochtone Calcitlallung im Bodensee-Obersee. Arch. Hydrobiol. 88. 1980 Schwoerbel. J Einführung in die Limnologie. VEB G. Fischer Werl. Jena. 4. Aufi. 1980. Sommer. G. Amherger, .4. Vidal. IL: Untersuchungen zur Fraktionierung des anorganischen Phosphats im Boden. Zeitschrift f. Pflnazenernährg. Düng, u Bkde. 113. 1966. Tóth L Oláh J. Tóth E.: A Balaton foszfor anyagcseréje. MTA Biol. Oszt. Közlem. 20. 1975.
