Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

.4 Kis-Balaton lefűzödésének törtenete 623 Guillaume 1670-ből származó térképén már megjelenik a Kis-Balaton, Gestel — Keszthely alatt, ami torzítva ugyan, de valami hasonlóságot lehet felfedezni a László-féle láp-kontúrokBél Mátyás 1730-ban a leiró földrajz úttörője a „Notitia Hungarice Novae" című munkájában írta le a Balatont és környékét. A vázlatokat Mikovinyi Sámuel készítette hozzá megyénként. A Zala megyei vázlaton a Kis-Balaton partja a Lázius-térképek víztükrének körvonalaihoz hasonlítanak. Hídvég itt is a Zala-torkolatnál fekszik és innen szélesedik a „Kis-Balaton" és kapcsolódik a Keszthelyi-öbölhöz. A szerves csatlakozást a Gyöngyös-Páhoki-vízfolyás irányában, az „insula Iszap" két ágra szakítja. Az 1776-os Krieger Sámuel féle térkép (3. ábra) fordulópontot jelent (Cholnoky 1918). Nemcsak az első részletes mérnöki állapotfelvétel, hanem mint első szabályozási terv is. Az is kétségtelen ma már, hogy az állapotfelvételi része a nagyobb érték, de az is valószínű, hogy a koncepció még él Beszédes Sió-szabályozási tervében, hisz ugyanúgy három változat jelentkezik a fenékszintben, mint Krieger tervében. A Krieger-felvételen a Kis-Balaton nyílt víztükrének körvonalai is megjelennek és bennük 10 apró sziget. A Zala-torkolat Hídvégnél van és Battyán-Vörs irányába egy öbölnyúlványt ábrázol, ami a későbbi felvételek során állandósult. A szabályozások előtti állapotot tükröző, ún. „pocsolya térkép" (Cholnoky 1918), tulajdonképpen a László (1900) féle lápszéleket jelzi, a Kis-Balaton nyílt víztükrének körvonalaival (4. ábra). A következő a Korabinszky-féle térkép 1786-ból. mely kissé elnagyolt, és ahol ismét teljesen egybeolvad a Kis-Balaton a Keszthelyi-öböllel, a korábbi ábrázolások keskenyedő végével. A térkép stílusa kissé még a kéziratos térképekre emlékeztet, bár azoknál sokkal pontosabb. Érdekessége, hogy Hídvég már messzebb kerül a tótól, mintha a Kis-Balaton már nagyobbrészt nem volna. Ugyancsak érdekessége a Zala kettős ága, ami - ha nem is ugyanaz az 1886-os térképen majd egy évszázad múltán jelenik meg. Viszont Keszthely helyzete a Kis-Balaton egy részének szerves kapcsolatát mutatja a tóval. Ugyanakkor az Ormándi-víz mocsaras völgye sokkal markánsabb, mint a Zala-torkolat. Ebből csak arra lehet következtetni, hogy a térkép jóval korábbi állapotot is közöl, mint megjelenési ideje. A következő évtizedeket is beleértve, talán legjobb térkép 1796-ból Müller Ignác térképe. Nemcsak a Balaton medrének partjai mentén kialakult pandallók kis-balatoni szigetek, berkek körvonalai, hanem jellemző nevezetességei, (pl. Phönix gálya, a Fenéki-átkelő, Szántódi-rév) mind ábrázolva vannak. A Kis-Balaton nyílt vizének formája még mindig a fokozatosan elkeskenyedő, azonban Battyánig már közel párhuzamos a két part és onnan szükül rohamosan. Az átkelőt jelző komp túl magasra, a fenéki romokhoz került. Müller már csak kai. 3. ábra. Balaton térkép (1776) Рис. 3. Карта Балатона Fig. 3. Map of Lake Balaton Bild. 3. Balaton-karte \yk.834V4\