Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)
4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
Vízügyi Közlemények, LXVl. évfolyam 1983. évi 4. füzet RÖVIDEBB TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK Rovatvezető: DR. STAROSOLSZKY ÖDÖN A KIS-BALATON LEFÜZŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETE LIGETI LÁSZLÓ 1 A Balaton, de főként a Keszthelyi-öböl feliszapolódásával és eutrofizációjával kapcsolatban, mint egyik hatékony védelmi rendszer, a kis-balatoni védőrendszer a megvalósulás útján halad. Felmerül a kérdés, hogy a Kis-Balaton miért szűnt meg a múlt században és hogy a szerepét miért kell most mesterséges tározórendszerrel biztosítani. A kérdésre adandó válasz rendkívül fontos a múlt századbeli munkálatok és a Kis-Bala1 ton védőrendszer várható hatásának megítélése szempontjából. A válasz megalapozását az teszi lehetővé, hogy 1776 óta megbízhatónak ítélt térképeken lehet nyomon követni a Kis-Balaton visszafejlődését. Ezek a térképek feltárják, hogy hogyan kezdődött a Kis-Balaton lefüződése és hogyan ment végbe a feltöltődési folyamat (Ligeti 1969). Az adatok bizonyítják a Kis-Balaton hordalékfogó szerepét, tehát jogosan tételezik fel ma, hogy a védőrendszer a Zala hordalékát jelentős mértékben vissza fogja tartani és így a szennyező anyagokkal terhelt hordalék tetemes része nem fog a Keszthelyi-öbölbe bejutni (Ligeti 1974). 1. A Kis-Balaton a korabeli térképeken A fellelhető térképes anyagok a mocsárvilággal körülvett Kis-Balaton belső alakulásáról sajnos nem mindig egyértelműek, mivel a felvételező megítélésétől függött annak részletessége. így összefüggést találni a lefüződés és visszafejlődés időbeni lefolyásáról még közelítőleg sem lehet, csupán a víztükör körvonalainak változása segít az eligazodásban. Az adott időszak csapadékos vagy száraz jellege, a vízállás magassága adat hiányában a valós ellentmondások kiszűrésében kevés támaszt nyújt. A térképes összehasonlítások alapjául László (1900) anyagára kell támaszkodnunk, mint hasonlító alaphoz, mely alapján hitelesen helyreállítható a Zala-torkolat mocsarába vesző Kis-Balaton valamikori szélei (1. ábra). Érdekességként ide kívánkozik Lóczy (1905) a Balaton medencéjének kialakulását bemutató vázlata (2. ábra). A térképes anyagok összevetésére keresni kell egy pontot, ami a térképes ábrázolások során nem változott és síkrajzi azonosításra alkalmas. Egy helység kínálkozik erre, éspedig Hídvég, mely egy régi település, jóformán minden térképen előfordul és nevével is utal a „Kis"-Balaton végére. Ezen két kiindulási pont (lápszélek és Hídvég) alapján nézzük végig a rendelkezésünkre álló térképes anyagot, kezdve a kéziratos térképekkel, amelyek megbízhatóságát erős kritikával kell fogadni. Csupán tájékozódó jellegűek, ezért inkább érdekességként kezelendők. 1 Ligeti László oki. mérnök, a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság (Székesfehérvár) osztályvezetője. 10'
