Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)
4. füzet - Bancsi István-Berta Erzsébet-Hamar József-B. Tóth Mária-Végvári Péter-Waijandt János: A kiskörei-tározó vízminőségi viszonyai
616 Bancsi /., Berta E., Hamar J., В. Tóth M., Végvári P. és Waijandt J. lag nem, zooplanktonját, algaflóráját és ezzel összefüggésben klorofill-a tartalmát az eddigi tapasztalatok alapján csak néhány esetben és nagyon kis mértékben változtatja. Ez annak a következménye, hogy sok esetben a duzzasztott folyószakaszra hasonló körülmények jellemzőek — kis vízsebesség, nagy átlátszóság, bőséges növényi tápanyag-ellátottság stb. — mint a tározóra. Ebből adódik, hogy a folyó planktonikus élővilága a duzzasztott szakaszon nagyon hasonlít a tározó planktonjához. Fontos tényező az is, hogy a visszafolyó víz mennyisége a Tisza vízhozamához viszonyítva kicsi, ezért a nagy hígulás miatt sem várható a tározott víz számottevő módosító hatása. A Tisza tiszafüredi és tiszaroffi mintavételi helyeire vonatkozó lebegőanyag-tartalom adatok eloszlása, valamint az ötéves adatsorok átlagértékei azt bizonyítják, hogy a két mintavételi hely közötti szakaszon kiülepedés történik. A folyó oldottanyag-tartalma alapján a duzzasztott szakaszon és a duzzasztómű alatt — ami tartalmazza a tározóból visszafolyó vizet is — egyaránt „KGST I. oszt." minőségű. Ennek megőrzése a nagy sótartalmú szennyezett vizek és szennyvizek távoltartásával lehetséges, ami az öntözővízként történő hasznosítás miatt is fontos. A vizsgált 10 éves időszakban a vízben oldott oxigén mennyisége az esetek 85— 90%-ában 6,0 g/m 3-nél nagyobb — ez alapján a Tisza KGST I. osztályú — volt. Összességében a vizsgálati adatok ismeretében levonható az a következtetés, hogy sem a meder duzzasztás, sem a 89,0 m szintű tározás elmúlt időszakában — a duzzasztás következményének betudható eltolódások mellett — a Tisza vizének vízminőségében a vízhasználók igényeit hátrányosan befolyásoló tartós változások nem következtek be. A tározótéren szétterült Tisza víz lebegőanyag tartalmát jelentős részben elvesztve ( III. táblázat) átlátszósága megnőtt, így a bőséges táplálék-ellátottságú vízben az Abádszalóki-öbölben gazdag planktonállomány, a Sarudi- és Poroszlói-medencében fonalas algagyepek fejlődtek ki. A lágyszárú szárazföldi növényzet lebomlása — ami nagyobbrészt két-három év alatt végbement — és az időközben lerakódott, de a széljárta, összefüggő nagy nyíltvizes területeken gyakran felkeveredő helyeken — az Abádszalókiöbölben és a Sarudi-medencében — egyre inkább egy bő táplálékellátottságú, állóvízre jellemző, változatos faj- és egyedszám-összetételű plankton hódított teret. A kezdeti időszakban a vízszíneződések és vízvirágzások, amit elsősorban kékalgák okoztak, gyakori jelenségnek számítottak. Később egyre kiegyensúlyozottabbá, harmonikusabbá vált a plankton. A nagy összefüggő cserjések és régi hullámtéri ligeterdők maradványai között — a Poroszlóimedencében — elsősorban felszínen úszó és gyökerező hínár növények (rucaöröm, békalencse, súlyom, tündérrózsa, tündérfátyol, úszó békaszőlő stb.) hódítottak teret. A sekély, ugyancsak szélárnyékos helyeken még az elárasztás ötödik évében is nagy területen tenyészik a vidrakeserűfű. A régi mocsaras helyek környékén a gyékény, a tavikáka és a nád gyökerezik, általában kisebb állományokat alkotva. Általánosságban megfigyelhető, hogy a vízi-, vízparti makrovegetáció a tározó feltöltésével kialakult új ökológiai feltételeknek megfelelően rendeződik. Ez a folyamat várhatóan a jelenlegi duzzasztási szint mellett is még évekig tart, és a következő vízszint-változtatáskor kezdődik mindez elölről. A tározó vizének oldottanyag-tartalma kezdetben a különböző területeken jelentősen eltért, attól függően, hogy az ott lévő víz a Tiszából, vagy valamelyik kisebb vízfolyásból származott. A kedvezőtlennek ítélt jelenség kiküszöbölésére öblítőcsatornák épültek, illetve épülnek. Az eddig végzett mérések szerint — minden bizonnyal az öblítőcsatornák működésére visszavezethetően — a tározó vizének oldottanyag-tartalma nem növekszik egy-egy vegetáció periódus alatt. Ez az öntözővíz szolgáltatás szempont-