Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

4. füzet - Bancsi István-Berta Erzsébet-Hamar József-B. Tóth Mária-Végvári Péter-Waijandt János: A kiskörei-tározó vízminőségi viszonyai

614 Bancsi /., Berta E., Hamar J., В. Tóth M., Végvári P. és Waijandt J. stádiumban lévő egyedek képviselik. Kifejlett példányok száma kevés, de a duzzasztás utáni időszakban nőtt előfordulásuk gyakorisága. A Kiskörei-tározó egymástól viszonylag jól elkülöníthető térségeinek zooplanktonja eltér egymástól (19. ábra). Az Abádszalóki-öböl nyári zooplanktonját a Rotatoria- és Copepoida-fajok uralma jellemzi. A Rotatoria képviselői a Brachionus, Keratella, Polyarthra, Fillinia genusok fajaiból áll. A Copepodakat a Cyclops strenuus, Thermocyclops oithonoides, valamint a nauplius- és copepodit lárvák alkotják. Az összegyedszámhoz viszonyítva kisebb számban, de méretüket tekintve mégis jelentős mennyiségben található a Cladocera-k közül a Bosmina longirostris, a Daphnia cucullata és a Leptodora hindtii. A kora őszi időszakra változatos fajösszetételű Rotatoria-állomány, kis fajszámú és gyér népességű Cladocera és Copepoida együttes jellemző. Érdekes jelenség, hogy már szeptemberben megjelennek a hidegvízi fajok, köztük a Synchaeta spp. és a Notholca acuminata. A Sarudi-medence kis vízmélységű, nagy nyílttükrü vizében az előzőnél népesebb zooplankton-állomány jellemző. A nyári időszakban nem sok faj nagyszámú egyede él a vízben. A fajösszetétel hasonlít az Abádszalóki-öbölben lévőéhez, de az egyedszám mindhárom csoport esetében lényegesen nagyobb. A Poroszlói-medence vizében nyár elején a népes Cladocera állomány szembetűnő. A Copepoda fauna gyakorlatilag változatlan faj- és egyedszám-összetétele mellett júliusban a Cladocera-k visszaszorulása és a Rotatoria fajok népes állománya váltja fel. Szeptember közepére a Copepoida fajok dominációja alakul ki. gyér Cladocera és kisebb Rotatoria állomány mellett. A Rotatoria fauna viszont erre az időszakra nagyon változatos fajösszetételű lesz, ekkor a planktonban megtalálhatók mindazok a szervezetek, amelyek a nyári hínárnövényzettel benőtt vizekre jellemzőek (Lecane hamata, L. bulla, Platyias patulus, Trichocerca pusilla, Tr. birostris). A Kiskörei-tározóban és a tározón átfolyó Tisza vizében egy folyóvízi és állóvízi elemeket egyaránt magában foglaló, változékony Zooplankton állomány él. Ennek fajés egyedszám-összetétele a vízjárástól, a duzzasztás időtartamától és tartósságától függően nagymértékben változik. 4. Eredmények értékelése A Kiskörei-tározó térségében az elmúlt 10 év alatt végzett vizsgalatok adatainak feldolgozása lehetővé tette a Tisza és a tározó vízminőségének értékelését, a bekövetkezett változások értelmezését, és nem utolsósorban az elkövetkező időszak feladatainak körvonalazását. A duzzasztás (1973—77) és a tározás (1978—82) öt-öt éves időszakában mért néhány jellemző adat átlagértékét vizsgálva (III. táblázat) a jellemző és tendenciózus változásokról egyaránt képet alkothatunk. A Tisza vizének fizikai, kémiai és biológiai jellemzője a vizsgált szakaszon, a duzzasztás tényéből adódóan az azt megelőző időszakban tapasztaltakhoz viszonyítva módosult. A „szőke" Tiszára régen jellemző, viszonylag kiegyenlítetten nagy lebegőanyagtartalmat a duzzasztás megkezdése óta szélsőségesen kicsi — mindössze néhány g köbméterenként — és a szélsőségesen nagy — esetenként 1000 g/m

3-t is meghaladó — értékek előfordulási gyakoriságának növekedése jellemzi. Mindezek ellenére az egy-egy időszakban levonuló árhullámok számából, hevességéből és tartósságából adódó eltéréseknél nagyobb különbség az öt-öt éves átlagértékekben nem mutatkozik. A lebegőanyag koncentrációjával pozitív korrelációban változó komponensek, így a kémiai oxigénigény, az összes vas- és mangántartalom, az összes nitrogén- és foszfor koncentráció, az összes baktériumszám, valamint a negatív korrelációban változó átlátszóság, fito- és zooplanktonszám, klorofilltartalom minimum-maximum értékei ugyancsak tágabb intervallumot fognak át. A tározóból a visszafolyó víz a Tisza kémiai összetételét gyakorlati-