Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

4. füzet - Bancsi István-Berta Erzsébet-Hamar József-B. Tóth Mária-Végvári Péter-Waijandt János: A kiskörei-tározó vízminőségi viszonyai

A Kiskörei-tározó vízminőségi viszonyai 601 Az összes foszfortartalom a Tisza vizsgált szelvényeiben a mederduzzasztás és tározás időszakában gyakorlatilag változatlan, 0,3 g/m

3 körül maradt (6. ábra). Az oldott ortofoszfát-foszfor koncentrációja ugyanezen időszakban 0,05 g/m

3 átlagérték körül alakult. A tározó különböző területein — az összes nitrogén esetében tapasztaltakhoz hasonlóan — az összes foszfortartalom és az oldott ortofoszfát-foszfor koncentrációja megközelítően a felére, illetve a harmadára csökkent, kivéve a Kis-Tisza területét. Itt gyakran a Tiszában mért értékeknél lényegesen nagyobb ortofoszfát-koncentráció található. Ez egyrészt az Eger-patak és a Laskó-patak szennyezettségéből, másrészt a beemelt vizek nagyobb foszfáttartalmából adódik. A Tisza oldott oxigéntartalma a vizsgált három mintavételi szelvényben alig tér el egymástól (7. ábra). Az 1973—77 közötti időszakra kapott oxigéntelítettségi átlagértékek 2 4%-kal nagyobbak, mint az ezt követő öt évben. Szembetűnő, hogy a tiszafürcdi szelvényben a mederduzzasztás és a tározás időszakában 3, illetve 4%-kal nagyobb az oxigéntelítettség ötéves átlagértéke, mint a kiskörei mintavételi helyen. A duzzasztómű alatt ismét oxigéntartalom-növekedés tapasztalható, aminek eredményeként megközelítően ismét a Tiszafürednél mért értékek válnak jellemzővé.