Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

4. füzet - Bancsi István-Berta Erzsébet-Hamar József-B. Tóth Mária-Végvári Péter-Waijandt János: A kiskörei-tározó vízminőségi viszonyai

598 Bancsi /., Berta E., Hamar J., В. Tóth M., Végvári P. és Waijandt J. 4. ábra. Az összes oldottanyag meny­nyiségének eloszlási gyakorisága Pue. 4. Кривые частоты значений суммы растворенных Fig. 4. Frequency distribution of total 0 dissolved solids ™ 1978 -82 \VK.B3*SS\ A három mintavételi hely összes oldottanyag-tartalomra vonatkozó ötéves átlagértéke az 1973—77 közötti időszakban Tiszafürednél 256 g/m 3, Kiskörénél 253 g/m 3, Tiszaroffnál 259 g/m 3 volt, az 1978—82 közötti időszakban pedig a mintavételi helyek előző sorrendjében 268. 261 és 270 g/m 3-nek adódott. Megfigyelhető, hogy a kiskörei és a tiszaroffi adatok között mindkét ötéves időszakban azonos, növekvő irányú eltérés van (4. ábra). Ez részben a tározóban bekövetkező koncentrálódással, és a tározóba befolyó, illetve beemelt vizek na­gyobb oldottanyag-koncentrációjával magyarázható. A tározó nagy térségeinek oldottanyag-tartalma a tározás kezdeti időszakához viszonyítva (1978—79) csökkent, és az utóbbi években a Tiszában mért értékekkel csaknem megegyező lett. A jelenséget az öblítőcsatornák kialakítása magyarázza. A víz iontípusát meghatározó anionok és kationok egyenértékszázaiékos arányai alapján a Tisza és a tározó vize egyaránt Ca—HC0 3 típusú. Tartós duzzasztás és kis érkező vízhozam idején elsősorban július—augusztusban - a fő kationok és anionok egymáshoz viszonyított arányának eltolódása figyelhető meg. Iontípusváltozást azonban a vizsgált 10 éves időszak alatt csak egy alkalommal figyeltünk meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom