Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

4. füzet - Bancsi István-Berta Erzsébet-Hamar József-B. Tóth Mária-Végvári Péter-Waijandt János: A kiskörei-tározó vízminőségi viszonyai

596 Bancsi /., Berta E., Hamar J. , В. Tóth M., Végvári P. és Waijandt J. 1979 végén és 1980 elején jelentős fakitermelési és cserjeirtási munkálatok végzésére került sor. Ezzel egyidőben a magaspartok átvágásával megkezdődött az öblítőcsatornák létesítése (Nagy 1982). Az öblítőcsatornák további szelvénybővítését folyamatosan végzik, a kitermelt földből pedig a magasan fekvő területek köré olyan töltéseket készítenek, melyek egy­részt kiadják a tervezett szigetek kontúrjait, másrészt a későbbiek során feliszapolódó területek kotrásanyagainak befogadására szolgálnak. 2. Fizikai és kémiai jellemzők A duzzasztott Tisza vízhőmérséklete az éves átlagértékeket tekintve 1973—77 kö­zött mindössze 0,3 °C-ot, 1978—82 között 0,8 °C-ot tért el. A tavaszi időszak vízhőmérsékletére a 10 °C körüli, a nyári hónapokra a 20—22 °C, az őszi időszakra a 12—14 °C, a téli hónapokra a 2—4 °C közötti értékek jellemzőek. A duzzasz­tott Tisza tározón átfolyó szakaszán a vizsgált esetek többségében néhány tized °C hőmérsék­letemelkedést tapasztaltunk (I. táblázat). I. táblázat A vízhőmérséklet ötéves átlagértékei Időszak 1973­-77 1978­-82 Minta­vétel helye tavasz nyár ősz tél tavasz nyár ősz tél Minta­vétel helye Tisza, Tiszafüred 10,9 21,1 12,1 2,3 10,1 20.6 14.3 2,0 Tisza, Kisköre 10,7 20,9 12,6 2,0 10,2 21,2 13,9 2,9 Tisza, Tiszaroff 10,9 22,5 12,4 2,2 9,9 20,3 14,0 4.6 A tározó területén a nyári hónapokban a Tiszában mért értékeknél néhány °C-kal nagyobb értékeket mértünk. A maximumok alkalomszerűen megközelítették a 27 °C-ot. Az Abádszalóki-öbölben végzett mérések alapján megállapítható volt, hogy nyári időszakban a felszínközeli vízréteg hőmérséklete naponta 2—4 °C-ot, a fenékközeli hidegebb vízrétegé I —2 °C-on ingadozik. A felszíni és a fenékközeli vízréteg hőmérséklete között felhőzetmentes időszakban a legna­gyobb eltérés 16 óra körül, a legkisebb - ami nemritkán közel nulla — 6 óra körül mérhető. A Tisza lebegőanyag-tartalmának alakulását a Felső-Tisza és a Szamos vízgyűjtőjé­ről lezúduló, heves vízjárású, hirtelen áradásra képes folyók jellegzetes árhullámai és a vízgyűjtő geológiai sajátságai határozzák meg. A vízlépcsők üzembe helyezése a termé­szetes esésviszonyokat és a lebegtetett hordalék koncentrációját egyaránt megváltoztatta. Ennek megfelelően a duzzasztás mértékétől, időtartamától és a vízjárástól nagymérték­ben függően a lebegőanyag koncentrációja duzzasztáskor szélsőségesen kicsi, áradáskor — különösen, ha levonulása heves és a duzzasztás megszüntetésével is együtt jár — szélsőségesen nagy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom