Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

4. füzet - Bancsi István-Berta Erzsébet-Hamar József-B. Tóth Mária-Végvári Péter-Waijandt János: A kiskörei-tározó vízminőségi viszonyai

Vízügyi Közlemények', LXVI. évfolyam 1983. évi 4. füzet A KISKÖREI-TÁROZÓ VÍZMINŐSÉGI VISZONYAI DR. BANCSI ISTVÁN

1 - BERTA ERZSÉBET

2- DR. HAMAR JÓZSEF

3 —DR.B. TÓTH MÁRIA

4—VÉGVÁRI PÉTER

5—WAIJANDT JÁNOS

6 A Kiskörei-tározó létesítése az Alföld legszárazabb területei öntözővíz-ellátását, valamint az energiatermelést, a hajózást, az ipari- és kommunális vízellátást szolgálja. Ezek mellett az üdülés és vízisport feltételei is kialakulóban vannak, törekedve a természetvédelmi célkitűzések és a jellegzetes „Tisza-táj" arculatának megőrzésére. Az újonnan létesített tározók vízminőségével és általános környezetvédelmi kérdéseivel számos közlemény foglalkozik (Cabridenc 1973, Canev 1973, Felföldy 1974, Kuflikowski 1971, Literáthy —Berta—László 1980). Ezek szerint a világ különböző tározóin szerzett tapasztalatok csak a helyszíni körülmények gondos mérlegelésével, egyedi vizsgálatok után vihetők át más tározókra. A Kiskörei-tározó esetében, a vízminőség előrejelzéséhez, a vízminőséget befolyásoló intézkedések tervezéséhez természetesen az irodalmi ismeretek figyelembevételével a területen végzett sokoldalú vizsgálatok eredményeit igyekeztük alkalmazni. A tározó feltöltését megelőző években, 1973—76 között, egy kísérleti területen, a leendő tározóhoz hasonló körülmények mellett a Kiskörei-tározó vízminőségét várhatóan befolyásoló tényezők tanulmányozását tűzve ki célul, különböző vizsgálatsorozatokat végeztek (Bancsi 1977/b). Az itt tapasztalt vízkémiai változások (B. Tóth 1976), a bakteriológiai és algológiai viszonyok (Hamar 1976), a Zooplankton faj- és egyedszám összetételének megismerése (Bancsi 1976) elősegítette mindazoknak a tényezőknek a feltárását, amelyek a helyi sajátságok mellett meghatározók lehetnek a tározó vízminőségének alakításában. A Tisza 1974. évi áradása a leendő tározó területén az Abádszalóki-öbölben nyári és őszi időszakban egy-egy vizsgálatsorozat elvégzését tette lehetővé. Az eredmények a későbbi feltöltést követő első évek várható eseményeit vetítették előre ( Végvári—Hamar--Bancsi—B. Tóth 1976). A tározás megkezdése előtt a leendő tározó területén és a fő tápláló vízfolyás, a Tisza megismerésére kiterjedt kutatómunka folyt. A Kiskörei-tározó területének természetföldrajzi viszonyai feltárása mellett (Andó 1977), a térség makrovegetációját (B. Tóth 1977) és a régi hullámtéri vízterek hidroökológiai sajátságait (Hamar 1977. B. Tóth 1977) dolgozták fel. A Tisza vízkémiai viszonyait és annak változásait a mederduzzasztás időszakában Adámosi Bancsi—Hamar Katona—B. Tóth—Végvári ( 1974) és Végvári ( 1976, 1977) munkái tartalmazzák. Az üledék fizikai és kémiai összetételével Győri—Végvári (1981) és Princz—Berta (1982) munkái foglalkoznak. A Tisza vizének és üledékének élővilágát több kutató tanulmányozta. Munkájuk alapján ismertük meg a folyó baktérium flóráját (Deák—Schiejfner 1975, 1 Dr. Bancsi István oki. középiskolai tanár, hidrobiológus, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság (Szolnok) osztályvezető-helyettese. 2 Berta Erzsébet oki. vegyészmérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI, Budapest) tudományos munkatársa. 3 Dr. Hamar József oki. középiskolai tanár, hidrobiológus, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság (Kiskörei laboratórium) főelőadója 4 Dr. В. Tóth Mária oki. középiskolai tanár, hidrobiológus, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság (Szolnok) főelőadója. 5 Végvári Péter oki. vegyésztechnikus, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság (Kiskörei laboratórium) laborvezető-helyettese. 6 Waijandt János oki. vegyészmérnök, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság (Szolnok) főelőadója.