Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

4. füzet - Petrasovits Imre: Folyami vízlépcsők létesítésének mezőgazdasági és környezeti problémái

586 Petrasovics Imre gás aránya csökkenjék, a művek a légszennyezéstől (por, kemikáliák), a feltöltődéstől (defláció) védettek legyenek. Általában az új vízépítési létesítmények kellő átmenettel kapcsolódjanak a tájba (Petrasovits 1971, 1974). A víz viszonylagos bősége a tógazdálkodás, víziszárnyas tenyésztés, de a mezőgazdasági üzemi feldolgozás és árukészítés, és szállítás lehetőségét is javítja, ha a használt szennyvizek, valamint a hulladékok elhelyezése, hasznosítása az ökológiai szempontokat tekintetbe veszi (Hortobágyi 1968, Kovács 1977, Széky 1979). Elengedhetetlen a kellő hatékonyság érdekében, hogy a területre a vízlépcső és tározó tervezésével és építésével egy időben készüljön földhasználati koncepció, vele párhuzamosan kapja meg a mezőgazdasági termelési- és fejlesztési terveit, létesítményeit, így elkészültük után időkiesés nélkül hasznosíthatja a mezőgazdaság a vízügyi létesítményeket. Általában szem előtt kell tartani ezeknek a létesítményeknek — ökológiai szempontból nagyon jelentős — azon jellemzőit, hogy létesítésük, a természetes kialakulásukhoz mérten, nagyon gyors. így a vízi élettér változásának megfelelő összetételű, állományú, életük kialakításához és fenntartásához szükséges, szervezetcsoportok megfelelő arányának létrejöttéhez nincs elegendő idő. Állapotuk ezért — kivált a kezdeti időben — különösen labilis. Kedvezőtlen tárolási adottságok között a tudatos szakaszosság — medertározás, majd a hullámtér feltöltése, a várható szervezet-csoportok anyaállományainak időbeli telepítése stb. — a vízi élettér stabilitásának az elérését gyorsítja. Hasonló okok miatt az építéssel párhuzamosan kell megtervezni és megszervezni a földmüvek és vízfelületük védelmének, gondozásának munkaszervezetét, felszerelését és a nyerhető termékek hasznosítását. A vízlépcső ökológiai hatásvizsgálatánál különbséget kell tenni a hidrológiai (vízi) tartomány és az azonkívüli változások, hatások között. A folyami vízlépcső létesítésével bekövetkező duzzasztás jelentős változást vált ki a folyó életében a rá korábban jellemző energetikai és anyagháztartási folyamatokban egyaránt (Gilsenbach 1971). Ezek éppen annyira egyediek és sajátosak, mint maga a folyó. Ezért minden esetben külön-külön vizsgálandók. Ideálisnak feltételezett folyó hossz-szelvényét és helyszínrajzát, valamint az egyes szakaszokhoz tartozó ökológiai paraméterek változását az /. ábrán adjuk meg. 1. ábra. Vízfolyás szakaszok ökológiai paraméterekkel (Köster szerint) Рис. 1. Участки водотоков с указанием их экологических параметров Fig. I. River sections with ecological parameters Fig. 1. Les tronçons des cours d'eau avec les paramétres écologiques