Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

4. füzet - Kertai Ede-Kozák Miklós-Novoszáth József: A Rhone és a Rajna vízlépcsői Franciaországban

566 Kertai E., Kozák M. és Novoszáth J. csatornázott folyókon nemcsak a meder alakul át, hanem megváltozik az egész völgy arculata. A kedvezőtlen hatások kiküszöbölése érdekében a környezetvédelemre nagy gondot fordítanak Franciaországban. A vízügyi beruházásokkal kapcsolatban 1976 óta kötelező környezetvédelmi tanulmányok készítése. Részletesen tanulmányoztuk a vízlépcsők hatását a talajvízviszonyokra. A duzzasztott terekben a vízszint tartósan megemelkedik, az alvízi szakaszokon pedig lesüllyed. Mindez a környező területek talajvízviszonyait megváltoztatja, vagy megváltoztathatja, ami ellen védekezni kell. A védekezés két lehetséges és a Rajna és a Rhône esetében eredményesen alkalmazott módja: a főmeder lépcsőzése alacsony gátakkal és szivárgó rendszer kiépítése. A Rajna esetében a talaj vízviszonyokban jelentkező kedvezőtlen hatások a folyószakasz további kiépítésének egész koncepcióját megváltoztatták. A főmederben — hoszszabb csatornaszakaszokon — fenékgátakat, vagy ún. mezőgazdasági gátakat építettek, amelyekkel megfelelő vízszintet biztosítanak. Frissítésre télen 20 m

3/s, nyáron pedig 30 m

3/s vízhozamot engednek át. Ez a megoldás teljesen kielégítő. A talajvízviszonyok megfelelnek a mezőgazdaság követelményeinek, a főmederből a szükséges öntözővizet is ki tudják szolgáltatni. A Rhóne-on a főmeder és az üzemvízcsatorna töltései mentén összesen 317 km övcsatornát építettek a védtöltéseken átszivárgó vizek befogadására. Az összegyűlt vizet szivattyúval visszaemelik a folyóba, de a leggyakrabban gravitációsan bevezetik az alvízbe. Ezeket az övcsatornákat teljes sikerrel használják fel a környező területek talajvízszintjének szabályozására, a mezőgazdasági követelményeknek megfelelően. Az így szabályozott talajvíz ezenkívül könnyen hozzáférhető és hasznosítható vízkészletet jelent. A Lyon-tói délre fekvő területeken — amelyek a csatornázás előtt erősen ki voltak téve a csapadékviszonyok és a Rhône vízjárása igen erős ingadozásának — több mint 240 km

2-en négyzetes hálózatban piezometrikus mérőberendezéseket helyeztek el, amelyek lehetővé teszik minden időben a talajvízszint ellenőrzését. A feldolgozott mérési adatok akár talajvízállás idősorban, akár talajvíztartósságban (a 7. ábrán Baix-Le Logi Neuf térségében található c.38 és c.79. piezometrikus adatait, a 8. ábrán pedig a Péage-de Roussillon duzzasztómű környezetében levő talajvízkút idősorát mutatjuk be), fényesen igazolják a talajvízszint-szabályozás eredményességét. Érdekes megoldást alkalmaztak a Donzère-Mandragon erőműnél a talajvízszint káros lesüllyedésének megakadályozására. Itt a felvízi szivárgócsatorna folytatásaképpen az alvíz-