Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

4. füzet - Kertai Ede-Kozák Miklós-Novoszáth József: A Rhone és a Rajna vízlépcsői Franciaországban

564 Kertai E., Kozá

k M. és Novoszáth J. J<ARLSRUHEj| Wissemb<3jrg 5. ábra. A Rajna vízlépcsői Рис. 5. Каскад гидросооружений на Рейне Fig. 5. River dams on the Rhine Fig. 5. Les barrages hydrauliques du Rhin 1967, Strasbourg 1970), (5. ábra). Ezeknél a rövidebb, 8—10 km hosszú, oldalcsatornák között 5—6 km hosszon újra az eredeti mederbe kerül a folyó teljes vízhozama s így a kedvezőtlen hatások elmaradtak. Végül az 1969. évi párizsi megállapodás alapján a medererózió és az általa okozott hajózási akadályok kiküszöbölése érdekében két közös francia—német vízlépcső épült (Iffezheim 1974, Gambsheim 1977), (6. ábra). A Gambsheim alatt még továbbra is jelentkező medererózió meggátolására Neuburgweilernél egy alacsony vízlépcsőt terveztek, vízerőtelep nélkül. Gazdaságosabb megoldásnak bizonyult azonban a medererózió által elhordott kavics folyamatos visszaszállítása fenékürítős uszályokkal. A vízlépcsők jellemző adatait a III. táblázat tartalmazza. 3. A vízlépcsők hatása a környezetre A vízlépcsők építésének az alapvető célokon kívül más kedvező és kedvezőtlen következményei is lehetnek. Ezek kihatnak mind az emberi, mind pedig a természeti környezetre. A kihasznált folyószakaszon megváltoznak a lefolyási viszonyok, a természetes vízszintek, a sebesség- és hordalékviszonyok. Mindezek oda vezetnek, hogy a