Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)
4. füzet - Kertai Ede-Kozák Miklós-Novoszáth József: A Rhone és a Rajna vízlépcsői Franciaországban
560 Kertai E., Kozák M. és Novoszáth J. felső Rhône alsó Rhône э Rhône hossza km-ben 2. ùbru. A Rhône hossz-szelvénye Рис. 2. Продольный профиль Роны Fig. 2. Longitudinal profile of the Rhône Fig. 2. Le profil en long du Rhône hosszú Alsó-Rhóne-nak. A teljes épitési terv 20 vízlépcsőt tartalmaz, ebből 8 Lyon fölött, a többi alatta (2. ábra). Az Alsó-Rhőne csatornázását a Vaugris vízlépcső üzembe helyezésével 1980-ban befejezték (3. ábra). A Lyon feletti szakaszon a háború után épült Genissiat és Seyssel mellett üzemben van a Chautagne, befejezése előtt a Belley és Brégnier-Cordon, míg a többi 3 vízlépcső üzembe helyezése a jövőben várható. Ezzel befejeződik a Rhőne-rendszer kiépítése, amit majd kiegészít az 1980-ban elhatározott Rhône— Saône—Rajna-csatorna. A nagy hajózásra alkalmas, 229 km hosszú összeköttetés építését előreláthatólag 1985-ben kezdik meg (4. ábra). A Rhőne-i vízlépcsőrendszer komplex feladatot lát el: — energiatermelés (1981-ben 16,6 TWh); — 310 km nagyhajózásra alkalmas vízi út létesítése; — a mezőgazdaság fejlesztése (340 km 2 öntözés, ami szükség esetén 175 m 3/s vízkivétel lehetővé tételével 350 km 2-re növelhető, 410 km 2 terület árvíz elleni védelme). A vízlépcsőrendszer kiépítése a fő célkitűzések mellett jelentős mértékben hozzájárul a területfejlesztéshez (ipartelepítés, közlekedés, üdülés stb.). A vízlépcsők főbb jellemző adatait a II. táblázat tartalmazza. A 20 vízlépcső, a 74 m esést hasznosító Genissiat kivételével, kis esésű, üzemvízcsatornás, egyedül a Vaugris folyami elrendezésű. Megvalósításuk közel fél évszázadot vett igénybe. így természetes, hogy magukon viselik a műszaki fejlődés jegyeit. A tervezők a fejlesztésnél mindenekelőtt a gazdaságosságot, az üzem biztonságát és rugalmasságát, valamint a fenntartás könnyebbé tételét tartották szem előtt. Eközben alkalmazkodni kellett az erősen változó vízhozam- és esésviszonyokhoz. (A kiépítési vízhozam aránya a kisvízhozamhoz 5—8 között változik, a kisvíz és a kiépítési vízhozam között mért esések közötti eltérés pedig 20—50%.) A különböző célok — elsősorban az energiatermelés és a hajózás — az üzemelés gondos összehangolását követelik meg.
