Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)
4. füzet - Kertai Ede-Kozák Miklós-Novoszáth József: A Rhone és a Rajna vízlépcsői Franciaországban
Vízügyi Közlemények', LXVI. évfolyam 1983. évi 4. füzet A RHÔNE ÉS A RAJNA VÍZLÉPCSŐI FRANCIAORSZÁGBAN DR. KERTAI EDE 1— DR. KOZÁK MIKLÓS 2—NOVOSZÁTH JÓZSEF 3 A Rhône és a Rajna Európa nagy folyói közé tartoznak és sok tekintetben egybevethetők a Dunával. A gabcikovo (Bős) — nagymarosi vízlépcsőrendszerrel (GNV) való összehasonlítást illetően elsősorban a Rhône Lyon alatti szakasza és a Rajna Bázel— Lautenburg közötti francia—német szakasza érdemelnek figyelmet. Ezek jellemző esésés vízjárásviszonyai hasonlóak a Duna magyar—csehszlovák határszakaszéihoz. A Rhône-on és a Rajnán épített vízlépcsőkkel kapcsolatban szerzett tapasztalatok és a műszaki fejlesztés eredményei egyrészt felhasználhatók a GNV létesítése során, másrészt alátámaszthatják a tervezői elképzeléseket. Ebből a szempontból különösen tanulságos a Rhône csatornázása, mert közvetlen befejezés előtt van és az egymás után létesült vízlépcsőknél nyomon követhető a műszaki fejlődés. Az alsó szakasz csatornázása be is fejeződött, amelynek hidrológiai, geológiai adottságai különösen hasonlítanak a Duna dunakiliti—nagymarosi szakaszára. Összehasonlításul a jellemző vízhozamokat az I. táblázatban tüntettük fel. Hasonlóak az esésviszonyok is. A Duna esése Dévény és az 1816 fkm között 0,35 —0,40, az 1816 és 1790 fkm között 0,15—0,26, ez alatt 0,06—0,08 m/km. A Rhône esése Lyon és a torkolat között átlag 0,50 m/km, az alsó szakaszban pedig 0,25 m/km. Az ezen a szakaszon megépült 12 vízlépcső hasznosított esése 6 és 21 m között van. A Gabcíkovoi (bősi) vízerőmű garantált üzemi tartománya 23,4—16,0 m, a nagymarosi vízerőmű szerkesztésénél figyelembe vett esés 6,8 m. Sok hasonlóság van az egyéb adottságok, a többcélú hasznosítás, a környezeti hatások tekintetében is. 4 1. A Rhône csatornázása A Rhône csatornázását a svájci határ és a tenger közötti 500 km hosszú szakaszon már 1921-ben elhatározták. A megvalósításra alapított Compagnie Nationale du Rhône az 1934ben elnyert koncesszió alapján részben pénzügyi okok, részben pedig a háború késleltetése miatt az első vízlépcsőt (Genissiat) csak 1948-ban helyezte üzembe (1. ábra). Ezt követően azonban növekvő ütemben folytatta az építkezést, elsőbbséget adva a Lyon alatti 310 km 1 Dr. Kertai Ede oki. mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, c. egyetemi tanár, ny. vezérigazgató. 2 Dr. Kozák Miklós oki. mérnök, a műszaki tudományok doktora, a BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet igazgatója, egyetemi tanár. 3 Novoszáth József oki. mérnök, egyetemi docens, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB Budapest) osztályvezetője. 4 Szerzők 1983. február 28 március 4. kozotl konzultációt folytattak Mulhouse-ban a Groupe Régional de Production Hydraulique Rhin (G.R.P.H.Rhin) szakértőivel a Rajna, Lyonban a Compagnie National du Rhône (C.N.R.) szakértőivel a Rhône vízlépcsőivel kapcsolatban szerzett tapasztalatokról és a helyszínen tanulmányoztak több vízlépcsőt.
