Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)
4. füzet - Major Pál-Vargay Zoltán: A talajvíz alakulása a kiskörei-tározó térségében
Wl343S\ 6. ábra. Az évi átlagos talajvizállások eltérése az 1956 — 60. évi átlagtól Рис. 6. Отклонения среднегодовых уровней грунтовых вод от осредненных значений периода 1956 бОгг Fig. 6. The annual average groundwater levels related to the average for the period 1956—1960 Fig. 6. Ecartentre les niveaux тохепч annuels étudiée de la nappe phréatique et ceux de 1956 à 1960 A talajvíz alakulása a Kiskörei-tározó térségéhen 555 137. sz. kút Tiszaderzs а tározó üzeme előtti időszakra esik, semmiképpen sem a tározó hatása. A meghatározás pontosságát tekintve azt mondhatjuk, hogy ebben az esetben a hatástávolság 1400 és 2400 mm közötti távolságra becsülhető. Az előzőkhöz képest valamivel megnőtt hatástávolságot az is indokolja, hogy egyrészt a tiszaderzsi szelvény 137. kútja a tározótöltés ívének mintegy a középpontjában van ( 1. ábra), és így a két oldalról érkező szivárgások hatásai bizonyos mértékig összegeződhetnek, másrészt, hogy a szivárgó csatorna itt nem leszívást gyakorol a talajvízre, hanem utánpótlást, tehát vízállás-növekedést jelent a talajvíz számára. A hatástávolság tényét és közelítő átlagos értékét más módon is próbáltuk meghatározni. Az 1. ábrán feltüntetett 13 talajvízészlelő kút közül 5 a tározóhoz közeli, míg 8 a tározótól távolabbi talajvízészlelő kút. A közeli kutak átlagos távolsága a Tiszától mintegy 2000 m. míg a távolabbiaké kereken 8000 m. Külön-külön átlagoltuk a közeli és a távolabbi kutak vízállásait, és az így kapott két idősort a 3. ábrán tüntettük fel. Az ábra alapján megállapítható, hogy 1956-tól (ettől az időponttól állnak rendelkezésünkre, a 13 kútra hiánytalan adatsorok) 1969-ig a tározótól távoli kutak vízállásai magasabbak, mint a tározóhoz közeli kutaké, majd 1969 73 között közel együtt haladnak és 1973-tól, tehát a duzzasztás évétől kezdődően, szignifikáns változást észlelhetünk, amennyiben most már a tározóhoz közeli kutak vízállásai mutatnak magasabb értéket. Ezt a szignifikáns változást véleményünk szerint a tározó hatásának tulajdoníthatjuk, és a változás kis értéke arra enged következtetni, hogy közelítően a hatástávolság szélén vagyunk. A kutak vízállás-adatsorának elemzéséből nyilvánvaló, hogy ezt a változást nem a távolabbi kutak relativ süllyedése, hanem a közeli kutak relatív emelkedése okozta. Összefoglalásképpen megállapíthatjuk, hogy a Kiskörei-tározó tágabb térségében bekövetkezett, helyenként nagyobb mértékű talajvízállás-emelkedések nem hozhatók kapcsolatba a Kiskörei-tározó üzembe helyezésével, hiszen annak a talajvízállásra gyakorolt hatása maximálisan 2 km-re becsülhető. Hasonló eredményre jut a hatások értékelésekor a VÍZITERV is (Dóra 1983). Ugyanakkor rá kell mutatnunk arra, hogy a Kiskörei-tározó közvetlen környezetében már a tározó üzembe helyezése előtt is jelentkeztek talajvízállás-emelkedések, sőt a tározó üzembe állítása után, ebben a közvetlen térségben az időjárás függvényében talajvízállás-csökkenéseket tapasztaltunk. A Kiskörei-tározó távolabbi környezetében és a Nagy-Alföld más területein tapasztalt nagyobb mértékű talajvízállás-emelkedések az emelkedések szempontjából kedvezőtlen időjárási viszonyok, és az emberi tevékenység talajvízállást növelő hatásainak összeg6 VÍZÜGYI к... 4
