Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

4. füzet - Varga István: Vízlépcsők dinamikus gazdasági értékelése

512 Varga István Az adott beruházást, ill. a változatokat legjobban jellemzőket kiválasztva és kiszámíts, kiválasztható a gazdaságosabb megoldás, figyelembe véve a gazdasági körülmények várható hatását. A mutatók arra is alkalmasak, hogy a vízlépcsők különböző paramétereit (duzzasztási szint, kiépítési vízhozam, mederalakítások, stb.) optimálisan határozzuk meg ( Varga 1978), ugyanis bármely gazdasági mutató minimalizálása, ill. maximalizálása szerepelhet célfüggvényként az optimalizálási feladatnál. Megjegyzés: Az N élettartam egy vízlépcső különböző létesítményénél, ill. annak egyes részeinél más és más. Célszerű egy olyan súlyozott élettartam meghatározása, amelyen belül felújítási költségekkel nem kell számolni. Központi alapokból — költségvetésből — történő állami beruházások esetében az s ill. j kamatláb többnyire azonos. Népgazdasági szintű értékelés esetében, ha a beruházás teljes egészében állami költségvetési keretből valósul meg, a költségeknél kamatokat nem szabad figyelembe venni (Tervgazdasági Értesítő XXXIV. 6.). Ez azonban inflációs gazdasági környezetben az infláció mértékétől függően népgazdasági veszteséget eredményez. Ezért célszerű egy népgazdasági szintű határfüggvény bevezetése, ahol a kamatköltségek százaléka megegyezik az infláció átlagos rátájával (p=s=j). Ezen meggondolás alapján viszont az értékcsökkenési leírást népgazdasági szintre is célszerű költségként figyelembe venni. Ekkor az átlagos inflációval megegyező kamatokkal csak a beruházások maradványértékei számítandók. Külföldi hitelekből megvalósuló beruházások esetében az előző meggondolások nem alkalmazhatók. A jelen érték kiszámításának alapját képező p diszkont ráta a „társadalom időpreferenciáját" fejezi ki. Hazánkban a 12%-os érték használatos. Megjegyzés: a nem termelő ágazatok által létrehozandó minimális eredmény a 3. pontban vázoltaknak megfelelően a következőkből adódhat össze: 4. Gyakorlati alkalmazások A gyakorlati alkalmazások bemutatásának elsődleges célja, hogy valós számértékek felhasználásával érzékeltesse a különböző gazdaságossági mutatók érzékenységét az átlagos inflációs rátára, továbbá kiindulási alapul szolgálhasson más, hasonló célú beruházásokkal való összehasonlításhoz. Két gyakorlati példát mutatunk be az előzőekben vázolt eljárás szemléltetésére. Az első a jelenleg tanulmánytervszintü tervezés alatt álló drávai vízlépcsőrendszer, a második a kiviteli tervezés és megvalósítás alatt lévő dunai vízlépcsőrendszer tájékoztató gazdasági értékelését mutatja be. Djurdjevác—Barcs—Drávaszabolcs vízlépcsőrendszer Alapadatok (Erőterv: 1982) A beruházás összköltsége: A termelő beruházások (energetika): Nem termelő beruházások: Az összes beépített teljesítmény: A termelt alapenergia mennyisége: A termelt csúcsenergia mennyisége: A csúcsenergia átlagos értéke: A termelt alapenergia értéke: A termelt energia összértéke: (Az értékek 1981. évi szinten értendők.) A számításokat a következő feltételezések alapján végeztük: — A vízlépcsőrendszer állami beruházásként valósul meg; 24 306 371 • 10

6 Ft 21 196,0 Ft 3 110,371 Ft 292 MW 1 003,2 GWh/év 515,5 GWh/év 2,62 Ft/kWh 1,54 Ft/kWh 2 846 • 10

6 Ft/év