Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

4. füzet - Varga István: Vízlépcsők dinamikus gazdasági értékelése

508 Varga István amelyek adott időpontban érdektelenek a beruházás megvalósításában, de a későbbiek során fokozatosan haszonélvezőivé válhatnak; — a gazdaságossági értékelésnél szerepet játszó ágazatok között termelök, ill. közvetlen és közvetett haszonélvezők is lehetnek; — fel kell tételezni, hogy a beruházás eredményeivel szembeni társadalmi igények, amelyeket a döntés időpontjában az egyes népgazdasági ágazatok érdekeltségei képviselnek, a létesítmény élettartama alatt — esetleg változó mértékben, de — léteznek; — tekintettel a vízlépcsőkkel kapcsolatos beruházások nagy volumenére, a döntési időpont és az építés megkezdése esetenként lényegesen eltérhet, ill. több építési ütemben valósulhatnak meg. A bemutatandó eljárás a vízlépcsők megvalósításával, üzemeltetésével kapcsolatos költségek, illetve eredmények teljes beruházási időtartam (döntés-megvalósítás-élettartam) alatti vizsgálatán és a döntési évre vetített értékeinek összehasonlításán alapul, lehetőséget biztosítva azok időbeni értékváltozásainak (árváltozásainak) figyelembevételére. Bár ez az eljárás közvetlenül az egy ütemben megvalósuló beruházásokra vonatkozik, értelemszerűen alkalmazható többlépcsős kiépítések esetében is. Alkalmazásával lehetőség nyílik a vízlépcsők más beruházásokkal történő, korábbiaknál valósághübb összehasonlítására. A költségek összetevői a szokásos módon a következők: — a beruházás költsége (nettó beruházási költség); — a megvalósítás alatti kamatköltségek; — az élettartam alatti kamatköltségek; — értékcsökkenés; — az üzemeltetés költségei; — a létesítmények fenntartási és karbantartási költségei. Ebben a felosztásban fel kell tételezni, hogy az esetleg jelentkező hátrányok (pl. terület-felhasználás) figyelembevétele a beruházási költségben szerepel azáltal, hogy tartalmazza a hátrányok kiváltásához (eredeti állapot fenntartásához) szükséges beruházások költségeit. Az eredmények számbavétele már lényegesen összetettebb probléma, mivel termelő és nem termelő (közvetlen, vagy közvetett haszonélvező) ágazatok is szerepelhetnek. Egy lehetséges számbavétel a következő: — a vízlépcső által megtermelt, a népgazdaság számára hasznos termékek értékesítéséből származó árbevétel (pl. villamosenergia, vízkészlet, stb.); — a megvalósítás előtt előforduló károk elmaradása (pl. árvízkárok, medererózió, stb.); — a korábbiakban szükséges, rendszeresen végzendő munkák költségeinek elmaradása (pl. partbiztosítás, töltések fenntartása, helyreállítások, mederkotrások, stb.); — a korábbi károk elhárítására tervbevett beruházások költségeinek elmaradása (pl. árvízvédelmi töltések, folyószabályozások költségei, stb.); — a különböző igények kielégítéséhez szükséges beruházások költségeinek megtakarítása (pl. hajóút biztosítás, tározók építése, szivattyús vízkivételek építése, stb.); — üzemköltségekben jelentkező megtakarítás (pl. hajózásnál, vízkivételnél, stb.); — termelési feltételekben bekövetkező javulás által elért eredmények (pl. mezőgazdaság, ipari vízellátás, környezetfejlesztés, stb.); — a döntési időpontban igénnyel fel nem lépő, de távlatban potenciális haszonélvezőként jelentkező ágazatok haszonlehetőségének értéke (pl. hajóforgalom növekedés, tele-