Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

4. füzet - Breinich Miklós-Nagy László-Szántó Miklós: A dunai vízlépcsőrendszer koncepciójának kialakulása

496 Breinich M., Nagy L. és Szántó M. biztonsága ezáltal csökken. A GNV megépítése gyakorlatilag megszünteti az árvízveszélyt, mivel az árvíz megoszlik a régi Duna-meder és az üzemvízcsatorna között. A GNV megváltoztatja a folyam lefolyási viszonyait. A Dunakiliti—Palkovicovo közötti mederben a 4000 m

3/s alatti vízhozam esetén csak korlátozott mennyiségű víz fog folyni. A Nagymaros fölötti szakaszon a vízlépcső a vízszinteket részben állandósítja. A Gabcíkovo-i vízerőmű napi csúcsüzeme következtében ebben az időszakban rendszeres hullámok fognak lefutni. A nagymarosi vízlépcső alatt az általában folyamatos üzemben működő vízerőmű hatására a vízjárás lényegében nem változik. A vízlépcsőrendszer előnyös lehetőségeket ad a vidék általános gazdasági fejlődésére. A GNV mentén a terv keretében fejlesztik a lakossági vízellátást, a mezőgazdasági területek öntözését és az üdülést. A tározók rendezett környezete kedvez a vízisportoknak és az idegenforgalomnak. Az érintett út- és vasút szakaszok átépítése, illetve korszerűsítése, különösképpen a Dunán Nagymarosnál átvezető híd a térség általános fejlesztését is szolgálják. 4. A tervezett létesítmény A vízlépcsőrendszer létesítményeinek helyét az érintett Duna-szakasz esésviszonyai, természeti és gazdasági adottságai alapján a változatok tanulmányozása után választották ki. A GNV fő létesítményei: — a hrusov—dunakiliti víztározó; — a dunakiliti duzzasztómű ideiglenes hajózsilippel; — a Gabcíkovo-i üzemvízcsatorna; — a Gabcíkovo-i vízerőmű és hajózsilip; — a nagymarosi vízlépcső, vízerőművel, duzzasztóművel és hajózsilippel. A dunakiliti tározó a Pozsonyig terjedő árteret foglalja el, teljes térfogata 200 millió m

3 és ezzel a Duna vízhozamának napi kiegyenlítését teszi lehetővé. A tározót mindkét parton töltések övezik. A dunakiliti duzzasztómű szabályozza a tározó vízállását és a régi Duna mederbe eresztett vízhozamokat. Az egyik pillérbe a leeresztett vízhozam hasznosítására turbinát terveznek elhelyezni. A duzzasztómű mellett ideiglenes hajózsilip létesül. A tározóból a vizet 17 km hosszú felvízcsatorna vezeti a Gabcíkovo-i vízerőműhöz, ahonnan alvízcsatorna vezeti vissza a Dunába. A csatorna 4000 m

3/s vizet szállít és oldalát a terep fölé maximum 18 m-re kiemelkedő töltések képezik. Az alvízcsatorna fenékszintje 17—18 m-rel van a terepszint alatt. A Gabcíkovo-i vízerötelepre 8 db 90 MW turbinát terveztek. A vízerőmű üzeme teljesen automatizált és a mindenkori igények, valamint lehetőségek szerint programozhatóan vezérelhető. Az erőmű mellett iker hajózsilip épül. A vízerőmű a 4000 m

3/s-nál kisebb vízhozamok tartományában jórészt csúcserőműként működik. A csúcsüzemi vízszintingadozás hatásait a nagymarosi duzzasztás és a régi Duna-meder, valamint a mellékágrendszer tározótérfogata csökkentik. A dunakiliti duzzasztó alatt a régi Duna-meder továbbra is részt vesz az árvizek levezetésében, a tározóból a hordalék és a jég lebocsátásában. A duzzasztómüvön átbocsátott frissítő víz, az évente többször levonuló árhullám és a duzzasztott mellékágrendszer víztere biztosítja a természeti viszonyok változatlanságát. Az alvízcsatorna torkolata alatt a Duna-medret kereken 20 km hosszú szakaszon szélességében és mélységében kotorják a hajózási mélység biztosítása és az erőtelep esésének növelése céljából. A nagymarosi vízlépcső fölött a töltéseket megerősítik, csehszlovák területen 8, magyar területen 7 öblözetben végeznek vízrendezési munkálatokat. A nagymarosi vízlépcső kiegyenlí-