Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
Szabályozott lefolyású tavak hasznosítható vízkészlete 431 a tápláló vizekből elhasználható vízmennyiség (ha K^ y > nulla), illetve a szabályozási vízszint eléréséhez hiányzó vízmennyiség (ha A'h. у < nulla); К ц - a tóban lévő vízmennyiség a számítási időszak kezdetén, ill. a tóban maradt vizmennyiség'a számítási időszak végén; K il j + \ - az előírt szabályozási vízszinthez tartozó vízmennyiség a tóban a következő számítási időszak kezdetén; Ly - a leeresztett vízmennyiség a tóból a számítási időszak alatt; K, J +i - a tóban lévő vízmennyiség a számítási időszak végén, illetve a következő időszak kezdetén. Az (5) képlettel az egyes számítási időszak kezdetére, ill. végére kapott vízmennyiségek adatait a tó vízállás-térfogatgörbéje segítségével átszámíthatjuk vízszintmagasságra, vagy ha a tó területe a vízállás függvényében közel állandó, akkor egyszerűen a kapott vízmennyiség adatokat elosztjuk a tó területével. A számításokat a (3)-(5) egyenletekkel időszakról időszakra, a vizsgált teljes múltbeli időszak kezdetétől a végéig el kell végezni. Célszerű számítógép alkalmazása. A számítógép programot úgy kell készíteni, hogy a gép szolgáltassa és rögzítse a K h у, az Ly és a K,j + 1 adatokat. A (3) összefüggéssel kapott K h у adat lehet pozitív vagy negatív előjelű. Előfordul, hogy már а AA" T у negatív előjelű és akkor a K h у is negatív előjelű lesz. Negatív előjelű Áj, у esetén a tónak az előírt szabályozási vízszint sérelme nélkül nincs vízellátás céljára haszn о sít ható vízkészlete. A számításokat célszerű hónap hosszúságú, vagy rövidebb időszakonként végezni, mert a tavak természetes vízkészletváltozása éven belül jelentősen változik, de éven belül változik a vízigény is. Havi vagy rövidebb időszakonként végzett vizsgálatok eredményei alapján ki lehet választani azt a kritikus időszakot, amikor a rendelkezésre álló vízkészlet a legkisebb. A vízkészlet-gazdálkodási döntések megalapozásához (3H5) képletekkel kapott K h y, Ly és ÄTjj + 1 adatokból éven belüli vizsgálati időszakonként (hónap) adatsorokat kell képezni és meg kell határozni azok statisztikai jellemzőit, az átlag és szélső értékeket, továbbá legalább 30 évre terjedő adatsor esetén a különböző előfordulási valószínűségű adatokat. Ezeknek az adatoknak, továbbá a vízigény adatok birtokában, gazdasági megfontolások alapján lehet dönteni a tóból és a tápláló vizekből a jövőben elhasználható vízmennyiség nagyságáról. 4. További lehetséges vizsgálatok A 2. fejezetben ismertetett feltételek fennállása esetén a 3. fejezetben ismertetett számítási módszerrel az alábbi vizsgálatok végezhetők még el: - Előre felveszünk tervezett vízhasználatokat (K { y) ami minden év azonos számítási időszakára (hónap) lehet állandó, vagy pl. öntözésre tervezett vízelhasználás esetén a csapadéktól függő változó. Ebben az esetben a (3) egyenlet jobb oldali része egy taggal, a tervezett vízelhasználással ( — K x y) nő. Előre felvett vízelhasználás esetén elsősorban arra keresünk választ, hogy a tervezett vízelhasználás milyen gyakorisággal valósítható meg a tóra előírt vízszintszabályozás sérelme nélkül, ill. a tervezett vízelhasználás megvalósítása esetén hogyan fog alakulni a tó vízállása. - Azonos tervezett vízelhasználás mellett felveszünk különböző szabályozási vízszintsorozatot (1ц, j) és az azokhoz tartozó — À' s / у adatokat helyettesítjük a (3) egyenletbe. Előre felvett vízelhasználás és különböző szabályozási vízszintsorozatok mellett
