Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

3. füzet - Vágás István-Simándy Béla: Az árvízi előrejelzés fejlesztésének Szegeden kialakított módszerei és eredményei

Az árvízi előrejelzés Szegeden 353 ~r -I 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 i p 0 S W 15 70 nap 4. ábra. Hálódiagramm és kritikus út értelmezése a Tisza vízrendszerben, átlagos, és visszaduzzasztások nélküli árvízi helyzetben Рис. 4. Сетевой график и истолкование критического пути в пределах водосбора р. Тиса при средних условиях и отсутствии подпора на устьевых участках притоков Fig. 4. PERT diagram and interpretation of the critical path in the Tisza river system under normal flood conditions and under such without backwater folyás nélküli folyószakasz), vagy lehetnek hálózatosak (mint pl. egy vízrendszer). Az egységes rendszerek az árhullám továbbítása, vagy a víz átfolyása szempontjából lehetnek - állapotuktól független rendszerek, amelyeknél az elfolyási vízhozam nem függ a tárolás állapotától, és - állapotuktól függő rendszerek, amelyeknél a tározótér jellemző vízállásai valamilyen meghatározható függvény szerint hatnak az elfolyó víz hozamára. Állapotától független rendszert lehet megvalósítani, ha ülepítő medencékben, vagy folyómedrekben permanens vízmozgás esetén jelző oldat segítségével határozzuk meg az áramlási sebességek eloszlását. A jelző oldat mozgása - elméletileg - átveszi az őt szállító víz mozgását, ezért előrehaladását nem befolyásolja, hogy a jelző oldat eleje, vagy meghatározott része meddig nyomult előre és az áramlási térnek hányadrészét tölti ki. Az árhullám előrehaladása állapotfüggő, hiszen sebessége rendszerint függ a meder mindenkori teltségétől, tehát a vízállástól, így vízhozama sem lehet független ettől. Az árhullámkép-áthelyezés módszerei azonban azon a hallgatólagos feltevésen alapulnak, hogy az árhullám „kvázi" állapotfüggetlen körülmények között vonul le. Tapasztalati úton határozható meg, hogy ez a feltevés igaz-e. Egyes folyókon kísérletileg elég nagy hűséggel igazolható, másokon nem. A Tiszán pl. az árhullámkép-áthelyezés módszere főként a visszaduzzasztások természetes hatásai miatt nem alkalmazható, ugyanúgy nem válik be a Körösön sem. Ellenben, a Maros felső, tiszai duzzasztásoktól már nem befolyásolt szakaszán nagy árvizeknél jó tapasztalatokat lehetett szerezni az állapotfüggetlenség feltételezésével nyert eredményekkel.