Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

2. füzet - Kisebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

300 Hartha P.—Szöllősi-Nagy A. III. táblázat Operatív előrejelzés a Duna-medencében Hidrológiai előrejelzés Információs hálózat Adatfeldolgozási rendszer Alkalmazott előrejelzési módszerek Jelenlegi gyakorlat hagyományos észlelés telefon, telex, URH manuális, vagy részben gépesített összetartozó vízállások és vízhozamok (numerikus és grafikus regresszió) egységárhullám-módszer (elvétve Muskingum ill. Kalinyin—Miljukov módszer) Féloperatív kísérletek távjelzés meteorológiai radar kapcsolat a WWW-vel egyes vízgyűjtőkön real-time feldolgozás kaszkádmodellek Saint-Venant egyenlet numerikus megoldásai csapadék-lefolyás modellek (APIC, CLS stb.) rekurzív paraméterbecslés Fejlesztési elképzelések széles vagy teljeskörű távérzékelés távjelzés meteorológiai radar digitalizált információkkal real-time feldolgozás országonként rendkívül eltérő; grafikus és numerikus regresszió, clusteranalízis, véges elem módszerek, kaszkádmodellek, moduláris rendszerek Az elkészült tanulmányok többé-kevésbé megvalósították a célkitűzést, s így kialakítható egy átfogó kép az operatív előrejelzés jelenlegi helyzetéről a Duna-medence országaiban. Ezt foglalja össze címszavakban a III. táblázat. A IV. Előrejelzési konferenciáról tudósítva Goda és Lászlóffy (1968) még azt írják, hogy „...feltűnő a számítógépek fokozódó igénybevétele...". A bukaresti konferencia jól példázta azt a fejlődést, ami időközben végbement: elvétve akadt csak olyan tanulmány, amiben ne aknázták volna ki az időközben hihetetlen mértékben fejlődő számítástechnika lehetőségeit. Ugyanakkor jelentős színvonalbeli különbségek is észlelhetők voltak; van ahol már operatív körülmények között használják a számítástechnikát, de van ahol még csak az előrejelzéshez kapcsolódó kutatás-fejlesztési feladatok megoldásában alkalmazzák. A magyarországi színvonalat illetően egy ilyen összehasonlításban nincs helye az aggodalomnak: a számítástechnika operatív alkalmazása meghaladja a Dunamedencei „átlagot" mind a központi (Országos Vízjelző Szolgálat), mind a regionális előrejelző szervek (vízügyi igazgatóságok) tekintetében. Ez azonban számos, főleg hardware természetű okok miatt nem jelenti még a világ élvonalával való megméretésünket és kiválóságunkat. A jelenlegi operatív előrejelzési rendszerekről is eléggé egységes kép alakítható ki a nemzeti jelentések alapján is. A hagyományos észlelés adatait helyenként még manuálisan dolgozzák fel. Számos előrejelző szolgálat azonban már él a számítástechnika adta lehetőségekkel. Ezekhez kapcsolódnak azok az előrejelzési eljárások, melyek — többnyire — az összetartozó