Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

2. füzet - Kisebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

290 Máté András A résfalra kerülő 3,5 m vastag vasbeton alaplemez (tárcsa) 1980 januárjában épült meg. A teljes 130 tonna betonacél szerelése, a bebetonozandó szerelvények szabatos elhelyezése és a szükséges merevítésekkel a bentmaradó zsalutáblák felállítása, pontos geodéziai kitűzések alapján, a mérettűrési határon belül, egy ütemben, 1 hónap alatt készült el. A mintegy 1100 m 3-es betonozási munkát 3 nap alatt, gyakorlatilag munkahézag nélkül, folyamatos műszakban több betonszivattyús és 18 mixer gépkocsival történő szállítással hajtották végre, ügyelve arra, hogy a nagy tömegű betonszerkezetben káros kötéshő ne keletkezhessen. A réteges betonozással, S 54-es cement felhasználással, téli időszakban bizo­nyos fokú vegyszeres lassítással biztosították a tervezett betontechnológia betartását. A torony törzs csúszózsaluzatos technológiájú építési munkáit a 31. sz. ÁÉV végezte el, átlagosan 2,0 m/nap építési sebességgel, B.280-as betonból 1 db QTS 101 típusú toronydaru segítségével (3. ábra). A torony törzs építésének befejeztével 2 független építési tér alakult ki. A törzsön belül végezték a lépcsőépítési, technológiai szerelési, lift­és villanyszerelési munkákat, a törzsön kívül pedig a kehely építését. A kelyhet az alaptest síkjában építik meg. A kehely készítésénél 5-féle előregyártott elemet alkalmaztak, melyeket a BVM gyártotta és a kivitelezés ütemének megfelelő pontos ütemezéssel szállították a helyszínre. A kehelyépítés technológiai folyamatának sorrendje (2. ábra) a következő volt: — gyártószint előkészítés; — csepegőtér szerelés (K, jelű elemekből); - csepegőtéri körgyűrű betonozás (3 betonozási ütemben); — csepegőtéri kúp- és hengerfal készítés (2 betonozási ütemben); — csepegőtéri födém készítés (K 3 jelű zsaluzó elemekből, 1 betonozási ütemben); — tartályhengerfal készítés (6 betonozási ütemben); — tartálytér szerelés (K 2 jelű elemekből); — tartálykúpfal készítés (1 betonozási ütemben); — tartály födém szerelés (F,_ 4, F 5 jelű elemekből); — emelő berendezés felszerelés; — kehely emelés; — kehely rögzítés. Az alsó zsaluzó kéregelemek (K,) egymáshoz szerkezetileg nem kapcsolódtak. Építés közben önmagában állékony acél szerelőállványra támaszkodtak. A K 2 jelű felső zsaluzó kéregelemek az alsó elemek hornyaiba ültek, egymáshoz szerkezetileg szintén nem kapcsolódtak. A közöttük lévő 0,03 m-es hézaglezárókat szerelt állapotban BITUT­HEN HD csík és 0,002 m-es alumínium lemezcsík fektetésével oldották meg. Az alsó elemeket betonozás alatt a különleges acélállvány tartotta. A felső elemeket egyenként vonórudakkal kötötték be, a belső vasbeton fölött összeállított acél segédszer­kezethez. A 36 db К j jelű elemet 6 nap, a 72 db K 2 jelű elemet 13 nap alatt helyezték el, ún. szabadszereléses technológiával, különleges pontosságú geodéziai mérésekkel ellenőrizve. A felső zsaluzó kéregelemek felső végén lévő merev acél tartógyürű egységek egy­máshoz laposacélok felhegesztésével kapcsolódtak. A csepegőtéri zsaluzó kéregelemek (K 3) egymáshoz szintén nem kapcsolódtak, a közöttük lévő szűk hézag kitöltéséről utólag gondoskodtak. Az F,—F 4 jelű belső födémelemeket a belső hengerfalakra támaszkodva és a beemelés után tőcsavarokkal horgonyozták le. A födémelemek a rekeszfalhoz, az abból kiálló tüskékkel kapcsolódtak úgy, hogy a lyukakat utólag kibetonozták. Az F 5 jelű külső födémelemek a belső födém peremére és a külső kúpfal felső szélére támaszkodtak, szerkezetileg egymáshoz nem kapcsolódva és a hézagok utólagos kibetonozásával. A takaréküreges alsó gyűrű és a hengerfal toronytörzs felőli oldalán bennmaradó zsaluzat

Next

/
Oldalképek
Tartalom