Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

2. füzet - Kisebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A héviztermelés helyzete Csongrád megyében 281 II. táblázat A kutak hőmérsékletének csökkenése T fC] db % — 5 11 13 -5—1 24 28 -1—l-l 46 54 + 1-+5 3 3 + 52 2 86 100 Csökkenő vízhozam esetén várhatóan csökken a kifolyóvíz-hőmérséklet is, a nagyobb mértékű kútbeli lehűlés miatt, ezért ezt a változást is megvizsgáltuk. A vizsgálat eredményét mutatjuk be а II. táblázatban. A felmérés során 86 kútban mérték a kifolyóvíz hőmérsékletét is. A táblázatban egy kategóriába soroltuk a ± 1 °C-os változásokat, mivel ez az eltérés a mérési pontatlanság miatt is lehetséges. A táblázat adataiból megállapítható, hogy a változatlan hőmérséklet mellett (melyek sok esetben szóbeli közlésből és nem mérésből származnak) a nagyobb mértékű lehűlés a jellemző. Az átlagos lehűlés kb. 5 °C, ami igen magas értéknek tekinthető, hiszen ekkora hőmérséklet-csökkenéshez mintegy 8,33 • 10~

3 m

3s

_

1 (500 l/p) hozamcsökkenés tartozhat. Ez jól egyezik a tényleges 7,17 • 10 3 m

3s 1 (430 l/p) hozamcsökkenéssel. 3. Üzemi tapasztalatok Az üzemi, ill. nyugalmi nyomások csökkenésével járó hozamcsökkenés szükségessé teszi a különböző gépi üzemmódok bevezetését (szivattyú, kompresszor). Megvizsgáltuk, hogy a megyében lévő kutakon milyen mértékben vált szükségessé a gépi — tehát energiabefektetéssel járó — üzemeltetés. E feldolgozást közöljük a III. táblázatban. III. táblázat A kutak különböző üzemmódja Üzemmód db % Gravitációs 64 68 Szivattyús 10 11 Kompresszor 9 10 Figyelőkút 1 1 Zárt kút 9 10 93 100 A táblázat adatai mutatják, hogy a felméréskor még túlnyomóan (68%) gravitációs üzemmódban termeltek a kutak, de azokon a helyeken, ahol a nyomás, ill. hozamcsökkenés szükségessé tette, már akkor is alkalmaztak gépi üzemmódot.