Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

2. füzet - Kisebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXV. évfolyam 1983. 2. füzet A HÉVÍZTERMELÉS JELENLEGI HELYZETE CSONGRÁD MEGYÉBEN FERENCZ BÉLA

1—NAGY ANDRÁS

2 A kőolaj árának gyors és folyamatos emelkedése előtérbe helyezte az egyéb természetes energiahordozók, így a geotermikus energia fokozottabb mértékű felhasználását. A geotermikus energia hasznosításának egyik módja a nagymélységű fúrt kutakból felszínre jutó hévizek felhasználása. Az intenzív hévíztermelés csak a kőolaj árának nagymértékű emelkedése nyomán vált gazdaságossá. Ismeretes, hogy szinte az ország egész területén lehetséges hévíztermelés, de a geológiai adottságok a Dél-Alföldön a legkedvezőbbek. A lehetőségeket kihasználva a hévíztermelés és -hasznosítás helyzete Csongrád megyében a legjobb, de a további tartalékok kihasználásával is foglalkozni kell. 1. Földtani, hévíz-földtani viszonyok Csongrád megye területe az Alföld DK-i részén helyezkedik el, a dunai szerkezeti árok DK-i részét képezi (VITUKI 1965). A kristályos alaphegység Szegeden 2400— 3200 m, a makói árokban feltételezhetően 6000—7000 m mélységben húzódik (Rónai 1974). Az alaphegységre helyenként miocén korú törmelékes összlet települ (pl. algyői terület Ny-i részén Kiskundorozsma, Sándorfalva és Szentes). A miocén végén megkezdődött a medencealjzat süllyedése, amelynek eredményeként több ezer méter vastag üledék halmozódott fel a területen. Az alaphegységre és helyenként a miocén törmelékes összletre alsó-pannon mészmárga, márga, agyagmárga, aleurit, finom homokkő települt, Algyőn 500—800 m, Ferencszálláson 400 m vastagságban. Makón 1500 m-t fúrtak az alsó-pannon rétegekbe, de még 3800 m-en is ebben az összletben állt meg a fúrás. A miocén és alsó pannon rétegek hévíztermelés szempontjából, magas sótartalmuk és általában gyenge vízadóképességük miatt, nem vehetők figyelembe. A felső-pannon üledékek folyamatos ülcdékképződéssel települnek az alsó-pannon rétegekre (Bartha 1971). Az alsó- és felső-pannon alemelet határát 1900— 2500 m között találjuk a területen. (Algyő 1900—2100 m, Makó 2300 m, Hódmezővásárhely 2500 m. Szentes 2400 m. Mindszent 2500 m.) A két alemelet nehezen választható el egymástól. Az elválasztás alapja a homoktartalom és a szemcsenagyság. A felső pannon 800—1400 m vastag rétegek homoktartalma 45%, szemben az alsó-pannon rétegek 10—15%-ával. A térségben a felső-pannon rétegek (Makó 1200—1300 m, Mindszent 1200—1300 m, Algyő 800 900 m, Szentes 1200—1400 m) a legjelentősebb hévíztároló képződmények. A rétegsorban vannak 25—30 m vastag túlnyomórészt 0 0,2—0,5 mm - porózus szintek. A felső-pannon hévízadó összletet az egyes kutak átlagosan 80—350 m vastagságban nyitják meg, melyből a perforált szakasz hossza 20—120 m. A felső-pannon összlet nagy vastagsága miatt 80—90 °C hőmérsékletű vízért 1 Ferencz Béla oki. geológus, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI, Budapest) Vízrajzi Intézetének tudományos segédmunkatársa. 2 Nagy András oki. hidrogeológus a VITUKI Vízrajzi Intézetének tudományos munkatársa.