Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

2. füzet - Kisebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A Szamos-hid bontása 271 a mederpillér és a hídfők között maradt kéttámaszú tartók bontása segédjármok beépítésével; a hídfők és pillérek bontása légszerszámokkal. Ehhez a technológiához különleges autódaru szükséges az elemek kiemelésére, de a bontási munka még így is nehézkes és hosszadalmas lett volna. Ezenkívül a bal parti mederpillér vízfolyás szerinti felső vége 0,15 m-t süllyedt az újjáépítés óta. Ebből eredően a híd a hossztengelye mentén meggörbült, elcsavarodott. A további deformációk megelőzésére és a süllyedés megakadályozására — több alkalommal is kőszórást alkalmaztak a pillérek környezetében és a kéttámaszú tartórész alatt a mederben. Ez a kőszórás szinte lehetetlenné tette az eredeti változat kivitelezését, azaz a segédjármok acélcölöpeinek leverését. A bontást végrehajtó Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozói újítást nyújtottak be annak érdekében, hogy a viszonylag nagy mennyiségű állványozási munkát és segédjárom építést megtakaríthassák. Az újításban javasolt technológia lényege, hogy a befüggesztett tartórészek eredeti terv szerinti — elbontása után a konzolos tartórészt (hídtagot) egy darabban a partra vontatják és ott végzik el — biztonságosabb körülmények mellett — a darabolást. Az újítási javaslatról a bajai „Pollack Mihály" Műszaki Főiskola készített szakvéleményt. Megvizsgálták a rácsos szerkezet szilárdságtani viselkedését a vontatás különböző — kritikus fázisaiban. Elsősorban a főtartók övrúdjait és a kereszttartók viselkedését ellenőrizték. A vizsgálat kitért a pillérek stabilitására is, figyelembe véve azokat a vízszintes erőhatásokat, amelyek a vontatás során érik a pillért. Néhány jellemző adat a szilárdságtani és stabilitásvizsgálat eredményeiből: — A vontatás során a felső övrudak húzott állapotból nyomott állapotba kerülnek. A legnagyobb igénybevétel az 1. ábrán lévő teherállásban éri a felső övet. A maximális rúderő ekkor — 106,32 KN, amely a 9—10 rúdban keletkezik. A számítások szerint a rúdban keletkező feszültség 15,88 MN/m

2, ami lényegesen kevesebb a megengedhetőnél (151,9 MN/m

2). /. ábra. Mértékadó teherállás a felső övrudak vizsgálatához pue. 1. Расчетная позиция груза для исследования верхних панелей моста М/М/ \ а=3,86т, hfb.5âm, hf5A9m. f=?4,35 KN 2 M* F =103.05 К N 1 ri IM' Sj.n = -106.32KN \VKS324i] — A kereszttartó vizsgálatánál a mértékadó teherállás a 2. ábrán lévő állapotban lép fel. A szükséges emelőerő (egy főtartóra) :506 KN. Hajlításra és nyírásra megvizsgálva az I 900-as kereszttartót, megállapították, hogy az anyag 40, illetve 36%-os szilárdságcsökkenés esetén is megfelel. A kereszt- és főtartók szegecselt kapcsolatainak vizsgálata során — a fenti teherállásban — a szükséges szegecsszám 9 db-ra adódott. Az itt elhelyezett szegecsek száma 28 db. Tehát a kapcsolat 68%-os szilárdságcsökkenés esetén is megfelel.