Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

2. füzet - Kisebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A budapesti Duna-szakasz mikrobiológiai állapota 263 600 в00M 400300200 100000-4 e JÄ 500 jp = jobb part jk = jobb közép s = sodor bk- bal közép bp = bal part 2000 woo jp jk s bk bp JP JK bk bp \ \ \ Z-\ \ .1 Y LS —1— — £ 50004000 30002000 1000jp jk s bk bp 0 so • л V Т \ ———

к л i \ \ \ V N /\ f \ V У \ \ — 1— 4JP jk s bk jp jk s bk bp 1BS9 fkm 1653 fkm 1635 fkm [УкШЩ 2. ábra. A budapesti Duna-szakasz bakteorológiai szennyezettsége рис. 2. Бактериологическая загрязненность будапештского участка Дуная Fig. 2. Bacterial pollution in the Danube along Budapest — az összes fenntartást figyelembe véve — hogy a szennyezett, vagy erősen szennyezett felszíni vizek már néhány cm

3-es mennyisége is tartalmazhat annyi kórokozót, amennyi a fogékony személyeket megfertőzheti. A közvetett kontaktusok esetében (ivóvíz-kivétel, öntözés, ipari vízkivétel stb.) a veszély mértékét csak tendencia jelleggel ítélhetjük meg. Hangsúlyozzuk, hogy az infektív dózisok számszerű értékei nagymértékben függnek az egyén fogékonyságától, az aktuális kórokozó invazív és patogén tulajdonságaitól. A megelőzés elve azonban megkívánja, hogy a veszélyhelyzetre hívjuk fel a figyelmet még akkor is, ha a fertőzés kialakulása csak esetleges és az érintettek száma csekély. 3. A fővárosi Duna-szakasz vízhasznosítási területein jelentkező mikrobiológiai kockázati tényezők A III. táblázatban összefoglalóan mutatjuk be azokat a vízhasznosítási területeket, ahol a bakteriológiai szennyezettség kockázati tényező lehet.