Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

2. füzet - Kisebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

254 Nagy Sándor A szimulációt 20 db számítással meghatározott Q—

H jelleggörbével végeztük, melyből 5 szárnyvezeték jelleggörbéjét helyszíni méréssel is meghatároztuk. A helyszíni mérések során a vízhozamot Woltmann-féle szárnnyal, indirekt módon határoztuk meg. Minden esetben 5 perces időtartamot vettünk alapul. Azonos nyomásviszonyok mellett általában 4—5 mérést végeztünk. A nyomást a hidránson elhelyezett manométer mutatta. A 2. ábrán a számított jelleggörbe az a jelű, míg a mért b jelű. ygyanezen berendezésen 10 nap múlva ismét mérést végeztünk és ez a jelleggörbe а с jelet kapta. Ekkor a berendezés mintegy 4—6- 10 ~

3 m

3/s-mal szállított kevesebb vízhozamot, mint korábban. Az eltérés oka az, hogy néhány napos üzem során a berendezés fúvókái eltömődtek. A b jelű görbével jellemzett berendezésnél В = 7 • 10"

5 tényező adódott a h

v = Bl Q

A képletben (ц = 0,93 szerkezeti tényező figyelembevétele mellett a Q = [iFyigh képletben, ahol hv a nyomásveszteség, / a csőszakasz hossza, A egy kitevő, h a nyomás a szórófejnél és Fa szórófej fúvókáinak keresztmetszete). A 3. ábrán a í/jelü 3. ábra. 26 db Tisza szórófejes (9.2 mm átmérőjű fúvókás) Volzsanka öntözőberendezés számított és mért jelleggörbéi рис. 3. Расчетные и измеренные характеристики 26-и оросительных установок типа Волжанка (форсунки «Тиса», диаметр сопла 9.2 мм) Fig. 3. Theoretical and observed performance curves of the Volshanka-type irrigation equipment with 26 Tisza-type nozzles (9.2 mm diameter) jelleggörbe számított értéket jelképez. Az öntözőberendezésen végzett mérési eredmények alapján az e jelleggörbét kapták, amelyet а В = 6 • 10"

5 érték jellemez. A vízhozam-eltérés 1,2—2,8 • 10~

3 m

3/s között mozog. A 4. ábrán az öntözőberendezés számított jelleggörbéje/jelű és a helyszínen meghatározott jelleggörbe a g jelet kapta. A számítás során а В = 6 • 10~

5 szorzótényezővel jellemzett görbe adta a legjobb illeszkedést. A vízhozam-eltérés itt már jelentősebb, 1,5 —4 • 10~

3 m

3/s között mozog. Helyszíni méréseket végeztünk nem megfelelően tömített, csurgó berendezésen is. Ennek eredménye megfelel а h jelű görbének. Ekkor a szárnyvezeték kezdeti szakaszán átfolyó vízhozam nem kizárólag a szórófejeken távozott, hanem a tömítések melletti réseken. Erre az esetre természetesen az előző összefüggések nem érvényesek. A mérési pontokra legjobban illeszkedő görbét egy у = ах

ь alakú regressziós függvény kapcsolattal határoztuk meg.