Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Konsztantinov párolgás számítási módszere és hazai alkalmazása 1 1 1 2.1. A 20 m

2 felületű párolgási medence párolgása A javított havi középhőmérsékletek és havi átlagos páranyomás értékek alapján a 4. ábráról leolvashatók a 20 m felületű medence adott havi hónapra vonatkozó sokévi átlagos napi párolgás értékei, majd ezeknek a hónap napjainak a számával történő beszorzása után maguk a sokévi átlagos havi párolgásértékek. A havi párolgási értékek összegezésével pedig a sokévi átlagos éves párolgás értékek. Az 57 éghajlati állomás adatai alapján Konsztantinov módszerével számított éves párolgási értékek területi eloszlását az 5. ábra mutatja be. A térkép szerint hazánkban a szabad vízfelszín párolgása — az adott kádtípusra vonatkozóan — általánosságban véve az ország nyugati határ menti területeitől (Szentgotthárd és Körmend térsége) nyugatról kelet felé, ill. az Északi-hegységtől északtól dél felé haladóan növekvő, és legmagasabb értékét Szeged térségében éri el. A legalacsonyabb értékek a Mátra— Bükk hegységre jellemzőek, ahol nem érik el a 900 mm-t. A 6. ábrán az egyes évszakok viszonyait jellemző hónapok (a téli viszonyokat a januári, a tavasziakat az április, a nyárit a júliusi és végül az őszi viszonyokat az októberi) párolgásának területi megoszlását mutatjuk be. A januári párolgás alig változik az országban. A többi hónap területi változékonysága nagyobb (a legnagyobb és legkisebb területi érték különbsége áprilisban és októberben mintegy 30 mm, júliusban 50 mm), e területi változásban nagyjából ugyanazon a vonások vannak mint az éves értékek változásában. A kapott eredményekből kitűnik, hogy a téli—tavaszi hónapokban igen magas1100 5. ábra: A párolgásmérő medence sokéri ( 1У01 —50) átlagos évi párolgása рис. 5. Норма испарения I

годовая ) с поверхности наблюдательного бассейна ( 1901 — 50) Fig. 5. Normal annual evaporation ( 1901 to 1950) from evaporation pans