Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)
1. füzet - Szilágyi Ferenc: A KLOROFILL MÉRÉS MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
92 Szilágyi Ferenc 10• M/9 Balatonszemes 1980. X. 21. I-—. I K s Feo s gálatai szerint a Lorenzen (1967) módszerével mért feopigmentek és a-klorofill mennyiségének hányadosa az üledék felszíni mintákban a siófoki medencében 0,76, a Belső-tóban 6,85 volt. Ezek szerint a mérések időpontjában a siófoki medencében a pigmentek nagyobb része aktív, a Belső-tóban pedig inaktív állapotban volt az üledékben. Vörös—Vizkelety—Tóth—Németh (1979) Keszthelyiöbölben végzett vizsgálataik során megállapították, hogy mintáikban jellemzően több volt a feopigment, mint az aktív klorofill. Valószínűleg egy adott vízterület trofitásfoka és a terület üledékének feopigment/a-klorofill aránya között van összefüggés, de ennek bizonyítására további analízisek szükségesek. Az általunk mért üledék pigmenttartalom adatokat az I. táblázat tartalmazza. A jobb áttekinthetőség kedvéért az eredmények közül két mérőhely adatait grafikusan is bemutatjuk. A balatonszemesit (1. ábra), ahol kétféle módszerrel mért eredmény eltérése a legkisebbre adódott és a keszthelyit (2. ábra), ahol az egyik legnagyobb a különbség. Az I. táblázat alapján összehasonlítva a két módszerrel kapott üledék a-klorofill tartalom adatokat megállapítható, hogy az üledék feopigment tartalmától függően nagy eltérések lehetnek a két módszer eredmén3 rei között. A kéthullámhossz módszerrel mért a-klorofill értékek irreálisan nagyok. Ilyen nagy értékeket nem indokol az üledék algatartalma. E módszerrel az üledék mélyebb rétegeiben is meglehetősen sok a-klorofillt tudunk kimutatni, ahol élő algák előfordulási valószínűsége meglehetősen kicsi. Hasonlóan kevéssé hihetőek a b-klorofill adatok is, mivel Felföldi] (1963) szerint csak két algatörzsnél (Chlorophyta és Euglenophyta) fordul elő b-klorofill kimutatható mennyiségben. E két algatörzs egyedszáma a Balatonban nem olyan nagy, mint amilyen a kapott b-klorofill adatok alapján indokolt lenne. Valószínű tehát, hogy e módszerrel a b-klorofill mennyiségét is túlbecsüljük mintáinkban. A (Kl-K\)Kl és a Feo s/K s ä közötti lineáris regressziót megvizsgáltuk az üledék pigment eredményekre is. A kapott egyenes egyenlete a következő (R = 0,998; adatpárok száma = 33): fi.. 3 10 12 14 IS 18 \vk.2!22 \ Uledékmélyseg, cm 1. ábra. Üledékminta KÍ, Kl, ill. Feo s tartalmának mélység szerinti változása Рис. 1. Изменение содержания К*, k'l, и Feo s в пробе донных отложений в зависимости от глубины Fig. 1. Variation of the Kl, Kl and Feo s contents of sediment sample with depth Bild 1. Abhängigkeit von der Tiefe des .Ka Kl, und Feo s-GehaItes einre Sediment-Stichprobe K k — K s Feo s -= —0,19 + 0,41 K s x v я K\ (7) А (7) egyenletből K k-t kifejezve: A', = : 0,81 Kl+ 0,41 Feo s (8) А (8) egyenlet а (6) egyenlettől szignifikánsan nem különbözik.
