Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

1. füzet - Bartha Péter és Szöllősi-Nagy András: A VÍZRAJZI ELŐREJELZÉS FEJLESZTÉSI PROGRAMJA ÉS EDDIGI EREDMÉNYEI

8 Bartha P. és Szöllősi-Nagy A. A sikeres előrejelzések ellenére a fejlesztési munka rögtön az 1970. évi tiszai árvíz után megindult, és a tiszai grafikus előrejelzési segédletek átdolgozása mellett főként a tiszai mellékfolyók (Szamos, Kraszna, Bodrog, Sajó, Hernád, Maros) előrejelzési segédleteinek kidolgozására irányult. Az előrejelzés módszere továbbra is a grafikus korreláció volt. Az 1970. évi tiszai árvíz után azonban elkezdődött egy széleskörű kutatásifejlesztési munka is, amely az árvízi előrejelzések fejlesztését tűzte ki célul, és a „B.200 Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozásának fejlesztése" célprogram B.202 jelű feladatcsoportjában került végrehajtásra (VITUKI 1977). A célprogram első 1972 — 75 közötti időszakában megindult kutatás eredményeképpen kidolgozásra került a Duna tavaszi lefolyásának előrejelzéseire szolgáló hosszútávú előrejelzési módszer, a Felső-Tisza lefolyásának előrejelzése csapadékból és az árvízi előrejelzések értékelési módszere. A módszertani kutatásokon túlmenően fejlesztési terveket készítettek az időjárási radarhálózat létrehozására, a távjelzés kiszélesítésére és a központi regionális riasztórendszerek kialakítására. A célprogram első ütemének zárása után a további fejlesztés a kidolgozott módszerek tökéletesítésére, valamint az adatközlés és feldolgozás korszerűsítésére irányult, mivel a korszerűbb módszerek adatigénye lényegesen felülmúlta a hagyományos feldolgozással előállítható adatmennyiséget. Egyre sürgetőbbé vált azonban az igény egy olyan előrejelzési rendszer kifejlesztésére, amely módszereiben és eszközeiben differenciált, de egységes rendszerben biztosítja a vízrajzi előrejelzések időelőnyének és megbízhatóságának növelését oly módon, hogy a manuális technikákat fokozatosan váltsák fel a számítógépes eljárások. Ezért az OVH 1978-ban a vízrajzi előrejelzések koncentrált fejlesztését irányozta elő, megbízva a VITUKI Vízrajzi Intézetét a „Vízrajzi előrejelzés fejlesztése" kiemelt ágazati célprogram (ezentúl: CP) koncepciójának kidolgozásával. A koncepciót széles szakmai körben megvitatták, s elfogadták, mint a CP alapdokumentumát (l)

3. I. A vízrajzi előrejelzés fejlesztése ágazati célprogram 1.1. A célprogram koncepciója A koncepció kidolgozásához — a már említett egységesség kívánalmán túlmenően — az OVH az alábbi szempontok figyelembevételét írta elő: — A fejlesztés célja az előrejelzés időelőnyének és megbízhatóságának növelése. — A koncepcióban figyelembe kell venni a vízgazdálkodás valamennyi szakterületén a vízrajzi előrejelzéssel kapcsolatos jelenlegi és távlati igényeket és törekedni kell azok — az adott időszak lehetőségeit tekintve — maradéktalan kielégítésére. — A koncepció egyik fő célkitűzése a fejlesztési részeredmények azonnali hasznosítása, illetve azok gyakorlati alkalmazása. 8 A zárójeles számok az 5. fejezetben felsorolt jelentések számai