Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

1. füzet - Szilágyi Endre: HIDROLÓGIAI VIZSGÁLATOK A RÉPCE NAGYVÍZI SZABÁLYOZÁSÁHOZ

Hidrológiai vizsgálatok a Répce nagyvízi szabályozásához 79 IV. táblázat Esőből keletkező jelentősebb árhullámok 1898—1913 és 1925—1933 kőzött Tetőző hozam [ms/s] I. n. ni. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. 20—70 71—100 — — — — 3 4 3 2 1 3 1 1 1 >100 — — — 1 — — — — — — — — közötti éveknek a Répce vízgyűjtőjén levő magyar és osztrák vízrajzi évkönyvek napi csapadékadatai. Ezeket felhasználva a (2) alatti 6-változós kapcsolattal határoztuk meg az esőből keletkező jelentősebb árhullámok () ma x maximális víz­hozamát. A számítás eredményeit a IV. táblázatban foglaltuk össze. Az eredménye­ket több oldalról származó bizonytalanság terheli. Nagy előnye azonban, hogy az árhullámokat a közelmúlt lefolyási viszonyaira transzformálja a felhasznált (2) összefüggés, azaz automatikusan korrigálja a távoli időszakok lefolyásbeli különb­ségeiből származó eltéréseket. A két időszak legjelentősebb árhulláma 1900. április elején volt. Ennek keletkezési körülményei Vasvármegye (1900) szerint: március 29-én és 30-án nagy havazás volt egész Vas megyében, de a csapadékadatok alapján a Répce­vízgyűjtőn is. A közlekedés több napig szünetelt. Április elején ,,a hallatlan mennyiségben leesett hó az enyébb napok beálltával hirtelen megolvadt. . . . Ehhez járult a hét utolsó napjaiban a tartós esőzés... A patakok mentén elterülő falvak nagy része víz alá került." Ennek az árhullámnak a tetőző hozamát 160 m 3/s-ra becsüljük, a lefolyásra tett megfontolások és a hidrológiai analógia alapján. A második legnagyobb árhullám 1925. novemberében folyt le. Tetőző hoza­ma csapadékadatok hiányában, hidrológiai analógia alapján 70—80 m 3/s-ra tehető. Az 1934 — 1950 közötti időszakról nincsenek napi csapadékmérési ered­ményeink. A történeti adatok áttekintése után végeredményképpen nagy valószínűséggel kijelenthetjük, hogy az 1898-tól eltelt időszak legnagyobb tetőző árhulláma Répcevisnél az 1965. évi áprilisi hullám volt. Ezért azt előfordulási valószínűség hozzárendelése nélkül mértékadónak célszerű elfogadni. 2.2. A lefolyási tényező nagy árhullámoknál A Répcevis alatti terület árvízi lefolyási viszonyainak tanulmányozására állí­tottuk össze az V. táblázatot. Ebben az észlelési időszak négy legnagyobb ár­hullámát kiváltó átlagos csapadék, a megelőző állapot jellemzői és a teljes lefo­lyásra számított lefolyási tényezők találhatók. A répcevisi lefolyási tényezők jól tükrözik a tavaszi és nyári időszak, vala­mint az árhullámot közvetlenül megelőző „előkészítő" eső hatását. Az 1975. júliusi árhullámot közvetlenül megelőző 41 mm esőből keletkező kis hullám lefolyási tényezője mindössze a = 0,04 volt, а csapadék jelentős része a feltalajt telítette. Ennek tulajdonítjuk az 1965. áprilisi hullámhoz közelálló lefolyási

Next

/
Oldalképek
Tartalom