Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

1. füzet - Szilágyi Endre: HIDROLÓGIAI VIZSGÁLATOK A RÉPCE NAGYVÍZI SZABÁLYOZÁSÁHOZ

Hidrológiai vizsgálatok a Répce nagyvízi szabályozásához 75 I. táblázat 1% és 10%-os valószínűségi nagycsapadékok Területi átlag [mm] Időtartam [nap] Területi átlag [mm] 1 2 3 4 Osztrák vízgyűjtőterület P = 1% 91 113 130 135 p = 10% 72 86 97 105 Magyar vízgyűjtőterület P= 1% 8G 107 118 126 p = 10% 60 75 84 93 Megjegyzendő azonban, hogy Péczely a számítási segédletek készítésénél a csapadék évi maximumát a május—augusztus között előfordult maximális csapadékkal azonosította. Mivel területünkön az előzőek szerint az áprilisi csapadékok kiemelkedő jelentőségűek, vizsgálatba vonásukig a táblázatban közölt eredményeket csak tájékoztató értékeknek kell tekinteni. Л hóviszonyokra vonatkozóan kevés ismeretünk van. Az MTA Földrajzkutató Intézet (1975) megállapításait terjesztjük ki a hegyvidéki területekre is. Eszerint (a Kőszegi és Soproni hegységben végzett megfigyelések alapján) átlagosan 40— 60 hótakarós napra számíthatunk a vízgyűjtő felsőbb szakaszán. Az átlagos maximális hóvastagság 0,40 m-nél nagyobb. A síkvidéki területeken a hótakarós napok átlaga 35—40-re csökken, az átlagos hóvastagság 0,25 m alatti. Ez a terület hóban szegény. Árvízi szempontból ismét az átlagostól eltérő, rendkívüli események fontosak. Ilyen volt pl. az 1900-as év, amikor március 29—30-án a vízgyűjtő nagyrészén 0,02 — 0,04 m-nek megfelelő mennyiségű hó hullott. 1.3. Hidrometeorológiai és vízrajzi észlelőhálózat A vízgyűjtő hidrometeorológiai és vízrajzi észlelőállomásait az 1. ábra mutatja be. Az osztrák meteorológiai állomásokról részletesen az osztrák Hydrographisches Jahrbuch évenként megjelenő kötetei adnak tájékoztatást. A vízmércék adatai а II. táblázatban találhatók. A magyarországi vízmércék közül 1980-ig árvízi észlelésekre csak a répcevisi és a csepregi mércék voltak alkalmasak. 1980-tól azonban az új büki és a tompaládonyi vízmércék is alkalmasak teljes szelvény észlelésére. Az alsó szakaszon az árvizek vízhozamát az árapasztó csatornán működő Répcelak-újhídi mérce segítségével becsülhetjük. 2. Az árvíz hidrológiája 2.1. Különböző valószínűségű árvízi hozamok Répcevisnél A Répce Rük —Répcelak közötti soron következő vízrendezési munkához kiindulási alapadat a szakasz kezdetén belépő árhullámok különböző valószínűségű tetőző hozama. A Büknél belépő mértékadó árhullám a répcevisi árhullámból elő-