Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Petrasovits I. és Perényi К. Jugoszláviában gyakorlatilag 1973-ban jelent meg az első csepegtető üzemi berendezés. Az első nagy berendezés 1976-ban létesült. 1976-82 között 25 telep épült 0,05 és 2,70 km

2 közötti területekkel. Ezek osztályozása az alkalmazott csepegtető szerint a következő: - „eternomatic", amerikai és ausztrál gyártmányú csepegtetők, 10 telepen, 0,30 és 2,70 km

2 közötti területekkel, - az „agro-pipe" rendszer Drossbah szabadalom alapján hazai előállítással, 4 telepen, 0,15 és 0,50 km

2 egyenkénti területtel, - az ismert „netafim", mely Izraelből és Ausztráliából terjedt el, 11 telepen, egyenként 0,05 és 2,04 km

2 között. Ma már komoly igény van újabb telepek létesítésére. így 12 telep tervezése folyik 11,12 10"

7 m

3/s vízhozamú „eternomatic" csepegtetőkkel, 0,40 és 2,00 km

2 közötti területekkel, 7 telepé, 0,20 és 1,50 km

2 között, „agro-pipe" csepegtetőkkel, 4 telepé pedig más típusokkal 1,50 és 4,00 km

2 közötti, több egységből álló területekkel. A felsoroltak, ha nem is teljes képet adnak, de 95-98%-át képviselik a jelenlegi csepegtető telepeknek. A módszer bevált, látható ez abból is, hogy magángazdaságok is alkalmazzák széles körben. A homokköves területeken (Subotica-Horgos) kívül Vojvodinában, Szerbiában, a déli területeken (Neretva-völgy, Macedónia, Montenegro) találhatók a működő és tervezés alatti telepek. A tervező vállalatok az újvidéki HYDROZAVOD, mely a „Duna-Tisza-Duna" szervezethez tartozik, és egyik úttörője volt az új rendszernek és jelenleg a teljes létesítést vállalja „eternomatic" és „agro-pipe" csepegtetőkkel. Ugyancsak vojvodinai területen működik a HYDRO-BUREAU, Újvidéken, elsősorban a francia „bas-Rhone" berendezéseket tervezve, melyek folyamatosan öntöznek. 6 ilyen telep működik, összesen7,50 km

2-en, egvenként 0.08és 2,04 km

2 területeken. A többi tervező szerv részesedése elhanyagolható. Több üzem is vállalkozott a berendezések teljes gyártására. Ma már Jugoszlávia külföldi megrendelésnek is eleget képes tenni. Elsősorban a nagyüzemi alkalmazás fontos Jugoszláviában, figyelembe véve a szocialista szektor igényeit. E cél megvalósítása során elsősorban a csepegtetőknél tapasztalható nyomáskülönbségeknek és így a vízhozamuknak változása jelentettek nehézséget. Egyedül az „eternomatic" mutatkozott e célra alkalmasnak. 10

5 és 4 10

5 pascal (N/m

2) között közel azonos vízhozam biztosítható e csepegtetőkben. Jó tervezésnél az „agro-pipe" is jól működik. Helyes kialakításnál szinte minden csepegtető megfelelhet. Egy-egy szűrő rendszerint 2-3 területegység csőhálózatát láthatja el. Ez költségmegtakarítást jelent, hiszen ismeretes, hogy a szűrők költsége aránytalanul magas. Elsősorban a szervetlen szennyeződés okoz gondot, figyelembe véve a jugoszláviai tiszta vizeket. Ennek ellenére gyakori a csepegtetők eltömődése. A másik fő kérdés az automatika volt. Itt is elsősorban a talaj nedvességtartalmával, vagy a növény vízigényével szabályozott működés volt a cél, a telep automatikája egyszerűbb kérdés. Először talán a kis területeken lehet e követelményt megvalósítani. Ugyancsak fontos kérdések a csepegtetés kiterjesztése más, újabb növényekre is, valamint más öntözési módszerekkel való kombinációja (pl. altalajöntözéssel). A csepegtetés rendkívül jó eredményeket hozott, gyakori, hogy az első vagy második évben visszatérül a teljes beruházás, elsősorban Jugoszlávia déli területein. A termékminőségben is jelentős javulást tapasztaltak. Az első osztályú áruk aránya 60%-ról 80-90%-ra emelkedett. Mindez nem kísérleti szakaszban, hanem 5 év alatti gyakorlati termesztésben tapasztaltak eredménye. A konferencián még további kiegészítő előadások csatlakoztak a főtémához. így Pai „A víz és a tápanyag eloszlása a csepegtető és hasonló más öntözési módnál", vagy lezza „A napenergia felhasználása az automatizált telepek működtetéséhez".