Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

630 Salamin P. és Winter J. Mármost közvetlen feladatunkra rátérve, világos, hogy ha jól akarjuk kialakítani a grafikai jelrendszert, először azt a környezetet kell leírnunk ún. elemző térképekkel, amelyben az eróziós folyamatok lejátszódnak, s azután kell megoldani az eróziós helyzetet minősítő térképezést (Pécsi-Rétvári 1980), valamint fel kell tárni az erózió jellemző tényezők közötti összefüggéseket az ún. összehasonlító térképekkel. 2. Az eróziós jelenségek, formák fajtái Mindegyik említett térképezési eljárásnál az eróziós elemek, formák, ill. folyamatok a következő, négyes egységben (Salamin 1980) jelentkeznek: - pontszerűek; - felületiek, területiek; vonal mentiek; átmenetiek, vegyesek. Pontszerűek a szűk helyhez kötött ún. talajmechanikai természetű mozgások (az omlások, csúszások. rogyások, suvadások, a kúszás és a folyás), de ide tartoznak a túlnyomóan oldódási jellegű függőleges elemek (karszt- és löszkutak), sőt ide tartozónak vehetjük a már területi jellegű, de még pontszerűen jelölhető dolinákat (karszt- és löszdolinák) is. Felületiek (területiek) részben a rejtett területi folyamatok (a csepp-, az átmosásos, oldódásos, iszapolásos és az ún. „átmosásos-koptatásos" erózió) részben a nyílt területi folyamatok (a felületi rétegerózió, a szoliflukció, a nyilt oldódásos erózió, pl. az ún. ördögszántás). Vonal mentiek a mikrobarázdás, a barázdás vagy sekély vályús, az árkos és a szakadékos, végül a völgyi erózió formáik (a mikrobarázdák, a barázdák, az árkok, a szakadékok, s a völgyek). Az előző rejtett területi, valamint a vonal menti folyamatokat kiegészítettük (Salamin 1982, Pinczés 1979) nyomán a talajfagy-erózióval; továbbá Szepessy (1981) alapján a belső erózió fogalmát tettük szabatosabbá a kötött talajok diszperzitás fokának figyelembe vételével. Végül átmenetiek a nagy területet sűrűn elfoglaló pontszerű (pl. suvadások), ill. azt behálózó, vonal menti (pl. mikrobarázdák, vízmosások, stb.) elemek. 3. Az eróziós jelenségek ábrázolási módjai Az ábrázolás általános megoldása pedig (Salamin 1982) a következő lehet: - jellel és a hely megadásával (9. és 10. ábra) ; - izovonalakkal folytonos változás esetében (2. és 4. ábra) ; - szabálytalan alakú és nagyságú területi foltokkal, tehát ún. foltszerűen (1., 3., 7. és 11. ábra) ; - egységnyi hálóelemekből felépülő hálóval, rendszerint a koordinátarendszerhez igazodóan ún. hálószemen (4., 6. és 8. ábra). átmenetien az előző ábrázolások összetett vegyes jellegű alkalmazásával (4. és 10. ábra). 4. Elemző térképek Az eróziós folyamatok környezetét leíró elemző térképek legjelentősebbjei a következők : - geodéziai térképek ; földtani és talajtani térképek ; - geomorfológiai térképek;