Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

4. füzet - Varga István és Ránky Ernő: A SZABADFELSZÍNŰ ÁTMENETI ÁRAMLÁSI ÁLLAPOTOK KÖZELÍTŐ SZÁMÍTÁSA

586 Varga I. és Ránkv E. 4. Gyakorlati alkalmazások Az előző pontokban megadott kifejezések alkalmazását a vízgazdálkodás különböző területeiről választott két gyakorlati feladat megoldásán keresztül mutatjuk be. A számításokat minden esetben TI 59 (PTK-1096) típusú programozható kalkulátorral végeztük. 4.1. Magányos folyami vízerőmű csúcsüzemi hatásai Tekintsük első példaként egy szabályozott medrű vízfolyáson levő magányos vízerőművet (4. ábra). A vízfolyáson egy adott időszakban érkező napi középvízhozam q

K = 4. ábra. Magános folyami vízierőmű elhelyezkedése pue. 4. Расположение единичной речной ГЭС Fig. 4. Situation of isolated run-of-river power station = 329 m

3/s. Ebből q

d = 300 m

3/s-os vízhozamot a vízerőmű folyamatos üzemben hasznosít. A fennmaradó q

c = 29,0 m

3/s-os vízhozamból származó napi vízkészletet csúcsüzemben hasznosítja az 5. és 6. ábrán feltüntetett üzemrend szerint. A vízerőmű alatt és felett az áramlást jelentősen befolyásoló létesítmény, ill. mederváltozás nincs. („Végtelen hosszú" vízfolyás esete.) Legyen a feladat az adott csúcsüzem hatására az alvízben és a felvízben kialakuló átmeneti áramlási állapotok jellemzése. A rövidítés érdekében tekintsük az alvízi és a felvízi mederszakaszok átlagos paramétereit azonosnak, a következők szerint: /о = 500 [m

2]; fc

0 = 195 [m];i>

0 = 190 [m];ft

0 = 3,7 [m];k = 37 [m

1/

3/s]; i

0 = 0.00008; q = = 3,0. Az ezen adatokból számítható .fő dinamikai paraméterek a következők: я = 1,277-Ю"

3 [l/s]; ß = 2,491-Ю"

4 [l/s]; a

0 = 1,05 10"

3 [s/m

2]; T=4014 [s]; Л,=0; A

2 = 4,982 10"' [l/s]; ß, =5,006 [1]; ß

2 = 7,25 [1]; C\=3525 [s]; C

2 = 4504 [s].